Bartók szülinapja alkalmából a Gugli Magyarország jóvátette a Gmail reklámajánlójának összes huncutságait. Ez szép volt!
Boldog szülinapot a mennyei zenekar élén!
Milyen huncutságokat?
Odo nevével továbbra sem tud mit kezdeni a motor: ezeket ajánlotta a levelei alapján:
"Jóslás
A Mágia Nagy Mestere fogad! Sorsfordítás-Segítő- Mágiák."
http://www.anushavan.com
és
"Szomjas oázis
33 szerző antológiája a női testről Forgács Zsuzsa szerkesztésében."
http://www.FO.hu
meg ezt
"Szabó Sándor magánnyomozó
Gyors, hiteles magánnyomozás Nézze meg honlapomat!"
http://www.hesber.echt.hu
pedig esküszöm, Szabó Sanyi még érintőlegesen sem szerepelt a levélben!
Olyan Big Brother is Watching You szaga van az egésznek.
Bosszúból küldtem neki egy Gmail invitet, így őkelme is gyűjtheti a tapasztalatokat.
Más: férfiaknak igen hasznos.
Szégyen, én csak a Four-in-hand-et, a Half-Windsort, meg valamikor a Csokrot ismertem.
Hadkiegészítés:
Mi visz rá tömegeket, hogy most, márciusban egy tavaly szeptemberi postot látogassanak?
A hónap mottója
„Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm
Eric Fromm
2008. március 25., kedd
2008. március 23., vasárnap
Kenya kínja
Szexizmust ígértem, fogd fel annak!
A Nők lapja hetente feltűnik valamiért a lakásban, át szoktam lapozni, asszzem az a legszínvonalasabb női hetilap, mindenestre - színvonal ide, színvonal oda - a legutóbbi szám tartalma erősen közelített a zérushoz, reklámból viszont annyi volt benne, hogy túlcsordult: tele reklámmeléklettel. Eddig nem sokban különbözik a férfimagazinoktól...
De: az egyik reklámmeléklet a marie clair (a névadót kizárták vóna a francia gittegyeletbül?) bemutatkozása. Persze ez még semmi, de bemutakozásként többek között a "MADE IN KENYA" című cikkel jöttek, melynek alcíme: "A divat életet ment a nyomornegyedben".
Szeretném ezt a cikket elolvasni.
Hogy megtudjam, a magazin szerkesztő valóban azt hiszik, hogy a nőknek valóban csak ennyi eszük van? Vagy tényleg ennyi eszük van?
Valóban komolyan gondolhatja bárki, hogy azokat a divatcikkeket jótékonyságból készíttetik a kenyai nyomornegyedekben és nem a kibaszott extraprofit miatt, amit a rabszolgamunkának köszönhetnek. Nem azért, mert olyan kibaszott gazdag a fejlett világ, és olyannyira megveti a kézzel végzett munkát, hogy odahaza már nem lehetne erre munkaerőt találni - vagy megfizetni? Miközben egyre jobban feljövő üzletág az álművészeti barkácsolgatás (creative hobby, vagy mi a franc), melynek legfőbb vásárlóerejét éppen a nők jelentik?
Ez lenne Afrika jövője? Meg a miénk?
A Nők lapja hetente feltűnik valamiért a lakásban, át szoktam lapozni, asszzem az a legszínvonalasabb női hetilap, mindenestre - színvonal ide, színvonal oda - a legutóbbi szám tartalma erősen közelített a zérushoz, reklámból viszont annyi volt benne, hogy túlcsordult: tele reklámmeléklettel. Eddig nem sokban különbözik a férfimagazinoktól...
De: az egyik reklámmeléklet a marie clair (a névadót kizárták vóna a francia gittegyeletbül?) bemutatkozása. Persze ez még semmi, de bemutakozásként többek között a "MADE IN KENYA" című cikkel jöttek, melynek alcíme: "A divat életet ment a nyomornegyedben".
Szeretném ezt a cikket elolvasni.
Hogy megtudjam, a magazin szerkesztő valóban azt hiszik, hogy a nőknek valóban csak ennyi eszük van? Vagy tényleg ennyi eszük van?
Valóban komolyan gondolhatja bárki, hogy azokat a divatcikkeket jótékonyságból készíttetik a kenyai nyomornegyedekben és nem a kibaszott extraprofit miatt, amit a rabszolgamunkának köszönhetnek. Nem azért, mert olyan kibaszott gazdag a fejlett világ, és olyannyira megveti a kézzel végzett munkát, hogy odahaza már nem lehetne erre munkaerőt találni - vagy megfizetni? Miközben egyre jobban feljövő üzletág az álművészeti barkácsolgatás (creative hobby, vagy mi a franc), melynek legfőbb vásárlóerejét éppen a nők jelentik?
Ez lenne Afrika jövője? Meg a miénk?
Címkék:
töprengés
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)