Légy ostoba!

Így szólított föl egykor Költőnk, hatalmas adag (ön)iróniával.

Ostoba vagy! Ordítják az arcomba a veszett fejsze törött nyelét [1] görcsösen markolók minden (ön)irónia és (ön)kritika nélkül.

Nem csupán az én arcomba ordítják.

Velem együtt összesen majd’ hétmillió magyar választó arcába ordítja a nagyképű, pökhendi, veszíteni nem tudás [2]. Mert az a 2,2 millió, aki a Fideszre szavazott: ostoba; az az 1 millió, aki a Jobbikra: ostoba; a 250 ezer LMP szavazó szintén ostoba, és az a több mint 3,2 millió, aki el se ment szavazni, na az az igazán ostoba, mert ha elment vóna, biztos az Orbánlátó [3] szövetségre szavazott vóna.

Vona… Illetve ő nem. Ő már ki is jött a spájzból, ahol eddig a barátaival bujkált. Kiengedték az okosok. Tik, bazmeg.

Az ostobák országa vagyunk. Az egyetlen szerencsénk, hogy akad 1,28 milliónyi briliánsan okos, felvilágosodott, progresszív elme, akik elhitték – sőt, hittek benne a hitet egyébként semmire becsülő bölcsek –, hogy Gy. Ferenc és B. Gordon elkövetőket meg F. Gábor kisstílű szélhámost nem nyomokban, de ordítóan nyilvánvalóan tartalmazó szövetséggel (vö. bűnszövetkezetben, előre megfontoltan, terhére, nagy összegű, etc.) 2014-ben választást lehet nyerni. Igen nagy szerencse, hogy országunk szellemi elitje [4] összepofozta számukra az Orbánlátó Szövetséget, máskülönben nem tudták volna mire adni értékes [5] voksaikat!

Van még remény! Van magyar megváltás!

Fel 2018-ra, mind, aki nem ostoba!

De ti, okosok, addig gondosan kerüljétek jó messzire a vereség elemzését (Nem is volt ez ugye vereség, csak színtiszta csalás [6], mer’ a gonosz patásorbán meghekkelte a választási rendszert [7].), az elkövetett hibák (Tik nem hibáztok soha – per definitionem –, az egész a patásorbán fondorlata volt, ugye, kisszíveim?) feltárását, személyi konzekvenciák (Nem a pártvezetést, a pártot kell leváltani, ugye, feleim?! De még jobb lenne, ha addigra az országot is. A patásorbánt mindenképpen.) levonását.

Eszetekbe se jusson ellenőrizni, hogy a közvélemény kutatások, még azok is amiket ti fizettetek, csaknem pontosan ezt az eredményt jósolták [9]!

Felejtsétek el a Simonokat, ki vannak zárva és kész!

Felejtsétek el, hogy a Jobbik valójában letarolt benneteket az egyéni körzetekben, és felejtsétek el, hogy a parlamenti baloldal legfőbb dolga a szélsőjobb megállítása, kiszorítása, ellehetetlenítése, nem pedig saját választóinak átnyújtása kékszegélyű kistányéron!

Ne vegyétek észre, hogy az egyéni helyek elképesztő sokaságában nem az Orbánlátók, hanem Fidesz verte el a Jobbikot!

Hagyjátok nyugodtan figyelmen kívül, hogy a vidéki kisember szociális érzékenységét nemzetiszociális túlérzékenységgé tehetetlenkedtétek és pöffeszkedtétek!

Ne törődjetek vele, hogy a vidék kiárusításával, kizsákmányolásával, kirablásával, prédául vetésével vagy egyszerű semmibe vételével a vidéki embert a Jobbik tárt karjába tereltétek.

Ne is számoljatok azzal, hogy a falusi ember nem felejti el, hogy ti mondtátok ki a halálos ítéletét, hogy Mihályi Péter a ti megbízásotokból vonta kétségbe a falu létezésének jogát.

Közben antiszemitázzatok, nácizzatok, történelemhamisítva történelemhamistózzatok, viktátorozzatok, paksoljatok szorgosan, próbáljátok a tizedrangú, csupán retorikai értékkel bíró probléma-pótlékokat nemzet-, sőt világpusztulássá transzmogrifálni.

Teregessétek ki magyar szennyest minden nyugati médiában, ahová a kezetek elér, tegyetek meg mindent, hogy az ország gazdasága megroggyanjon.

Ujjongjatok, ha valami nem jól sikerül, és látványosan hagyjátok figyelmen kívül, ha valami igen.

Ne feledjétek árulni a hazát minden hirdetési felületen, és lehetőleg annak adjátok el, mint eddig, aki a legkevesebbet adja érte, és legtöbbet dugja a kis zsebikétekbe.

Adjátok el Az egyesült Államoknak vagy annak a ostoba (Nyugat) Európának, ami – anélkül, hogy észrevenné, csupán az egyébként szintén csonthülye Amerikai imperializmust szolgálja ki – polgárháborút szít a saját határain.

Az a baj, hogy ezek a határok a mieink is. Bakker! Mi pech!!

Kína kövér Buddhája ravaszul mosolyog.

De mindenképpen engedjétek meg a hozzátok törleszkedő értelmiségi parazitáknak, hogy – a nevetekben – továbbra is rendszeresen lehülyézzék a potenciális választóitokat!

Meg a többieket is.

Engem.

Ki itt az ostoba?

Ja, a légy.

Jegyzetek (avagy a vérnősződi beszéd):

1. Nincsen itt veszve semmi, elvtársaim! A fondor ellen kiénekelhette a sajtot a szákból, de nem nyert. Mégse nem! A fejlődést nem lehet legyőzni, és mi vagyunk a fejlődés. Folytatjuk, úgy mint eddig.

2. A mély demokrata, aki a velejéig az, eccerűen nem gratulál a győztesnek. Nem tud. Elvből nem, elvtársak! Utólag ugyan Juhász Elődnek ez a reinkarnációja* azt mondja, ő csak durciból nem, de ez úgyis csak egy harmatgyenege alak, el fogjuk zavarni. (Te, Laci, te mán nem is vagy pártag…) Tökmindegy. Ugye elzavarjátok tik, elvtársak. Mer' jegyezzétek meg, a Vona színvonalán vagyunk végre, elvtársak! Megcélozhassuk a szavazótáborát, amit amúgy is tőlünk lopott el ez a náci szemétláda. A Schiffer, ez a szavazatrabló gané, ez a büdösökonáci, a viktátor láncos kutyája, bezzeg gratulált. Ezt mink sose tesszük, elvtársak. Nem süllyedhetünk odáig.

3. Ott van! Minden bokorban, elvtársak! Ilyen az ő természettye. A patásorbán ottan leselkedik, és csak húzgálja, a húzgálja a mézesmadzagot. A sok hülye meg nem beveszi? Mer ez a szerencsétlen, hülye nép csak a hasára hallgat, megveszi őtet kilóra a patásorbán! Nekünk meg nem hiszik el, amit már negyven éve mondunk, hogy csak még egy kis önmegtartóztatás, egy kis megszorítás, és mingyár’ egyenesbe vagyunk, folyik itt majd tej és méz, győzzük zsebre tenni fölnyalni, elvtársak. Le kell leplezni, elvtársak a patárosbán mesterkedéseit. Éberség! Ne feleggyétek, elvtársak! Minden bokorba!

4. A névsor szerencsére rendelkezésre áll, szívünkben őrizzük, elvtársak. Ők, ezek az utolérhetetlenül éles elméjű, lánglelkű bölcsek voltak jelen abban a bizonyos rózsadombi villában, az utolsó előtti vacsorán, és irányt mutattak nekünk. Nélkülük ma nem tartanánk itt, ez világos. Foglaljuk ateista imáinkba szent neveiket, elvtársak! Csak névsor szerint, mert a még egyenlőbbek között aztán végképpen nem lehet különbség: Bitó László, Fischer Iván, Heller Ágnes, Konrád György, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Závada Pál, köszönnyük, könnyes szemmel köszönnyük!

5. Ha trónra… (Nem jó ez most, Laci!) hatalomra Eh! Akkor ezt se… Szóval, ha kormányra kerülünk (itt zsenialitásunk tudatában tekintetünket jelentőségteljesen körülhordozni a hallgatóságon), elvtársak, természetesen kétharmaddal, első dolgunk lesz alkotmányba foglalni, hogy a ballibeláris oldalra leadott szavazatok mindig kettőt érnek. Ez, elvtársak, kijár a mi megközelíthetetlen szellemi fölényünknek!

6. Most az a lényeg, elvtársak, hogy rugózzunk a kétharmaddá váltott negyvenszázalékon, csipkedjünk bele a választási rendszerbe, mint kiskakas a takonyba, keverjük össze minden fórumon és médiában a mandátumarányokat a listás arányokkal, csak a számoknak meg a tények nem szabad ám hinnünk elvtársak! Mert azok a patásorbán csalása semmi más. Mer’ hogy is lehetne az igaz, hogy a zegyéni körzetekben kilencven százalékkal nyerjenek? Százhat fidesznyik egyénibe? Hol itten az igazság? Csalás ez, nem más! A médiát megkaparintották, megy a zagymosás. Hát hiszen a mi népünk nem utasíthat el minket! Hát mink vagyunk a jövő, elvtársak.

7. Senkit se zavarjon, elvtársak, hogy a választókörzetek átszabására (rendbe, vagyis arányossá tételére) majd egy évtizedes alkotmánybírósági [8] határozat kötelezte a törvényhozást! Mint ahogyan az is évtizedes, vagy még régebbi társadalmi igény vót, hogy az Országzüllés létszáma feleakkora legyen. Mink nem akartuk eztet meglépni, elvtársak, éppen a rátok való tekintettel, mer’ akkor hogy adtuk vóna nektek a sok képviselői pótlékot? Érthető ez, nem? Ugye? Ezek valójában mind a patásorbánnak az ő mesterkedései, mer’ az aknamunkáját már a rendkívül sikeres rencerváltáskor megkezdte. Ne feleggyétek, elvtársak, hogy ott ült a zellenzéki kerekasztalná! A patásorbán! Minket bezzeg nem engettek oda! Igaz, időnk se lett vóna, éppen lenyúltuk a párt- meg a kiszvagyont.

8. Ez az a testület, ez az alkotmánybíróság, vagy mifene, ez, tuggyátok, ami demokráciánk záloga, ha ippeg számunkra kedvezően ítél, ha meg ellenkezőleg, figyelmen kívül hagyandó, jogászkodó, begyöpösödött vén szarosok gyülekezete. Dialektikusan kell gondolkodni, másképpen nem megy.

9. Hogy a kutatók? Hogy megjósolták? Ebbül is láccik, mekkora egy csalás vót az egész! Megjósolták az apjuk faszát, elvtársak! Tutták ezek előre, mer a patásorbán megsúgta nekik. Közvéleménykutatók! Bah! Csak aztat a statisztikát higgyétek el elvtársak, amit magatok hamisítottatok. Kell még valamit mondanom, Ildikó?
*: Egy perctől!