A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2008. november 13., csütörtök

Some Fact About Some Liberal Wind - A preamble

Annyi baromságot, illetve hamis mítoszt olvasni mostanság arról, hogy mi rejlik Obama megválasztása mögött...
A legfőbb és legbájosabb ezek közül, hogy Amerika úgy általában megérett arra, hogy fekete elnöke legyen. Ezt szeretik hinni, de főleg hinteni a liberálisok. A másik, hogy a fiatalok, a nők, blablabla választották meg.
Well, a Census Bureau adatai alapján csináltam pár statisztikát, amelyekből az ábrák holnapra lesznek készen.
Addig pár kérdés:
  • Hányszor több pénzt költött kampányra Obama, mint McCain?
  • Hány százalékkal több valós szavazatot kapott Obama?
  • Hány százalékkal több valós szavazatot kapott Bush 2004-ben?
  • Kinek használt a hitelválság kirobbanása pont a kampányfinisben?
  • Miért nem robbant ki a hitelválság már 2005-ben vagy 2006-ban vagy 2007-ben?
  • Hallott már valaki arról, hogy azért választanak meg valakit, mert a másikat semmiképpen sem akarják?

Mindez nem jelenti azt, hogy nem örülök, hogy az idiotizmus országlása hamarosan véget ér otthon (itthon sohasem fog), a feketéket pedig külön kedvelem. Csupán Vonnegut mondására szeretném felhívni a figyelmet (nem pontos idézet): Amerikában két nagy párt van. A győzteseké és a lúzereké. A győztesek pártjában a Demokrata és a Republikánus Párt fejesei vannak, a lúzerekében mindenki más...

Mivel Alsó Meránia híres arról, hogy külföldről csak a hülyeséget tanulja el, mi is megindultunk a kétpártosodás felé... Sőt, oda is értünk.

És mi ebben az egészben a fantasztikum (sci-fi)?
Nos, kb.  két és fél Marsutazás már ráment Irakra. Ha egy éven belül hazamennek a fiúk, akkor rámegy még egy fél, és lehet megkezdeni a költést a valódira. Ha nem mennek haza - well, that means real deep shit, gents! És akkor a Mars a legkisebb gondunk.

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Itthon -- otthon? Hm...
O

Balfrász írta...

Pedig eccerű:
Én, személyesen, Antal József, nem érzem otthon magamat itthon, Magyarországon. Az Államokban viszont tökéletesen otthon éreztem magam. Nekem az az otthon.

Megpróbáltam, nem megy.

Magyarország a rencerváltás után nem adott nekem semmit, csak kivett belőlem. Sőt folyamatosan, és egyre durvábban értésemre adja, hogy nem kér belőlem, sőt jobb lenne, ha így, vagy úgy, de eltűnnék.
Azelőtt más tészta, akkor a viszony kölcsönösnek tűnt, és éreztem, hogy szükség van rám itthon.

Névtelen írta...

Ööö... de nekem úgy tűnik, az Államok is elég egyértelműen értésedre adták, hogy nem kérnek belőled. Akkor hogy is van ez?
O

Névtelen írta...

Nem akarok belemenni, hogy mennyire nincs esélyed elszakadni M.o.-tól (nyelvváltás, identitásváltás, stb.), hiába is ízlelteted másokkal, velünk az epédet. :-)

Viszont a some factsből az első pont mindent üt.
Minden amcsi választásnál az nyer, aki több zsetonnal gazdálkodik.
Hirtelen nem is tudok kivételt. De ha van is, akkor is csak szórás. :-D

That's political marketing, baby!

Egyébként meg az amerikai feketék, akik ugye mind mulattok, Obama "nyerése" után is megszívlelhetik Bill Cosby Pound Cake speech-ét. Mondjuk mi magyarok is.

http://en.wikisource.org/wiki/Pound_Cake_speech

Balfrász írta...

Az Államok azt fogadja be, aki ott tud maradni. Én, személyesen, ilyen-olyan okokból nem tudtam, ezért nem is erőltettem a dolgot.

Elszakadás?
Én bizony elszakadtam a második héten, amit kint töltöttem, és ott ragadtam, Ha itt az örökké áldottban látok egy szerecsenyt (most már úgy néz ki, ez lesz lesz Budapest Tacomája, a Jimmy bár rapbárrá alakul), mindig nosztalgia fog el, és máris otthonosabban érzem magam, pedig ezek nem mulattok, echte afrikai feketék, és törzsi nyelveken hablatyolnak. Volt, hogy valamelyik hipermarketben egy amerikai szerecseny nő alig tudott levakarni magáról, annyira akartam neki segíteni, csak hogy halljam...
Vagy ha Kodály Köröndön járok, a régi DC jut eszembe, és egy kicsit megint otthon érzem magam...
Tudom, ez beteges, és a többség, aki ott járt/élt nem így van ezzel. De legalább még egy embert tudok, aki hasonlóan gondolkodik: OP-t, a költőt, aki nem ír.

Névtelen írta...

Okés.
Elszakadtál.
Azt hiszed legalábbis.

Mindenesetre ide már nem akarsz tartozni, oda még nem tudsz.
És ne csodálkozz, ha hogy ha az idetartozók nem szolidárisak veled.

Egyébként ha nem viszed el a gyerekedet mielőtt középiskolás lesz, akkor ő is ide fog tartozni. Úgyhogy ha őt "ki akarod menteni", ideje útnak indítanod. :-D