A hónap mottója

„Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: írónők. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: írónők. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. április 19., szombat

Sexism

Múlt szombaton odadtam a lányomnak az Ajtó az óceánba-t, s ma kivallattam (Az elektrosokkolót elő se kellett venni!) a benyomásairól.
Legnagyobb meglepetésemre elsőre nem a könyv irodalmi harmatosságával jött elő, hanem, hogy egy "szörnyen feminista könyv".
OK. Ogrénak ogre a lánya (vö. Csilicsali Csalavári Csalavér), ráadásul nyolcéves koráig gyakorlatilag én neveltem, de azért ma már tizenöt éves, és egyre tagadhatatlanabb, hogy nő.
Ekkor jutott eszembe, hogy a múlt hónapot én a szexizmusnak kívántam szentelni. Valahogy erre nem értem rá, aztán még szakadtak a dolgok, így csak most térrek erre vissza. Az apropót mégsem elsősorban Joan Slonczewky asszony könyve adja ehhez, hanem a Galaktikában két folytatásban megjelent Vonda N. McIntyre kisregény, az Arcocskák. A cuccal a Galaktikás közönségszavazatok szerint nemcsak nekem volt bajom, és bizonyára nem azért, amiért az Ajtóval jogosan baja lehetne bárkinek, nevezetesen, hogy éktelenül gyengén megírt valami, hanem bizonyára a témája miatt.
Ezt a témát legjobban úgy tudnám körülírni, hogy nősovinizmus, egészen enyhén szólva feminizmus*.
Ebben a két műben a férfiak ugyanis egyszerűen állatként ábrázolódnak, olyan vad férfigyűlölet, megvetés, utálat, lenézés etc. - Ki-ki válogasson, vagy adjon még hozzá találó főnevet! - árad belőlük, melyekhez hasonlót a legvadabb hímsoviniszta, szexista viccekben** SEM talál az ember, de pláne nem talál férfiak által alkotott szépirodalmi műben. Az alapvető különbség ugyanis a kétféle sovinizmus között, hogy a hímsovioniszták sohasem álmodanak a nő nélküli létről, az ad extremum vezetett nősoviniszta írásokból, mint az itt eddig felemlegett kettőből, az tűnik ki, hogy a hölgyek az állatként tartott férfiakat szeretnének, vagy egyáltalán nem szeretnének férfiakat a társadalmukban. Ehhez természetesen az a biológia tény szolgáltat alapot, hogy egy kis manipulációval a nők egyedül is képesek szaporodni, míg mi, szerencsétlen balfaszok nem.
Nem állatias nézőpont ez kissé?
Mindenesetre igen riasztó nézőpont.
Még egyel több ok, amiért - mély tisztelet a kevés kivételnek - nem igazán kedvelem a női fantasztikus szerzőket azon túl, hogy a témáik és megvalósításuk általában - tisztelet a kivételnek*** -, tökéletesen hidegen hagy: a művészetet ennyire egysíkú és elvakult használata egy számomra nem igazán tetszetős cél érdekében.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ugyanezt elnézném egy férfi szerzőnek is, de mint fentebb: a legelvakultabb férfisoviszta sem akarja kiirtani a nőket. A mi fantáziánk nemigen terjed ki a nő nélküli világra.

A témában feljövő Gugli találatok száma keresőszavanként elég beszédesek, a dolog talán nemcsak nekem tűnt fel:
science fiction male chauvinism 15 500
science fiction female chauvinism 19 500
Vonda N. McIntyre feminism 4160
sci-fi feminism 220 000
science fiction feminism 657 000
science fiction sexism 861 000
és erre elsőként a http://en.wikipedia.org/wiki/Feminist_science_fiction
jön föl.

Ki hát az igazi szexista? Jó, jó, mondod, a véleményt még mindig férfiak formálják, legalábbis igyekeznek. Ez igaz. De a vélemény most egy jelenségről formálódik.

A feszültség oldására, bár érintőlegesen ide is tartozik, nagy nehezen rájöttem, hogy Gugli mél hirdetéslink ajánló motorja (van erre valami frappánsabb megnevezés?) miért jön állandóan a fenékplasztikával Odo leveleinél: "alakváltó" szerepel a mélcímében. Milyen vagyok, Watson?

Jegyzetek:

* Azért nem szeretem ezt a szót, mert valójában mást jelent, mint amilyen jelentésben ma használják. A Wikiről idézett linkhez például Le Guin anyánk Sötétség balkezének címlapját teszik illusztrációképpen. Az a könyv pedig éppenhogy a nemek megbékélésének a bibliája, ha feminiuzmusban venne, akkor annak klasszikus értelmében, a női értékek kiemelése, de nem a férfi értékek ellenében, a kétféle érték egymást kiegészítő értelmében.

** A kedvencem a következő:
Fiú és lány lejtenek a diszkóban. Megszólal a fiú:
- Te olyan kanos vagyok, megkívántalak, gyerünk mán ki a diszkó mögé!
-Te hülye vagy? Esik az eső!
- Nem baj! Majd a cipőmön térdepelhetsz.

*** Ilyen kivétel volt a márciusi Galaktikában Ruth Nestvold remek novellája a Mars-útikalauz turistáknak.