A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2007. december 9., vasárnap

Utolérhetetlen

érzés, amikor ülök Trombi hátán, és dübörög a híd alattunk!

Ne találgasson, kedves doktor!

Az van, hogy a jóasszony könyvét nem lehet egyszerre olvasni, csak kis adagokban ajánlatos, mert különben jóvátehetelen agyi károsodást okoz, ami ugye az én agyammal csakugyan jóvátehetetlen. Ez ugyebár mennyiségi kérdés.
Azt a keveset eliszom inkább. Inkább a szesz, mint ez. Az alkoholtól legalább jól érzem magam egy darabig.

Egyáltalán nem értem, hogy Ön, kedves Watson hogyan úszta meg fordítás közben?

Elővettem hát a vadiúj első kiadású Viking visszatértemet, és mit találok benne:

".......- De ha így van, ha ilyen kevés a valószínűsége, hogy sikerül, nem lehetne még egy keveset... várni?
.......Mintha valami gorombaságot vágtam volna a fejéhez, fölpattant.
.......- Várni? Mire?
.......- Hogy nagyobb legyen a valószínűsége a visszatérésnek - hebegtem -, amíg tökéletesebb technika... nagyobb biztonság..."

A könyv 1963-ban jelent meg, 1961. május 25-én hirdette meg Kennedy elnök az Apollo programot, kezdetét vette a Moon Race, bár 1963-ban Hruscsov még tagadott minden ilyen tervet, a Szovjetunió hivatalosan csak a könyv megjelenése után egy évvel jelentette be saját holdprogramját. 1963-ban én még csak a a második ötéves tervben szerepeltem, melyet drága szüleim, jó magyarhoz híven az utolsó pillanatban teljesítettek, így csak elképzelem, hogy értelmiségi szinten milyen viták folytak a holdprogramról Magyarországon is. Zsoldos Péter állást foglalt, nagyon szimpatikusan, a program mellett, és az érvei, melyeket az idézet után a Móra Kiadó kötetének 36-37. oldalán olvashatsz, bizony - most jön a dübörgés! -, nagyon is pariban vannak az érveimmel, melyek a India alkirálya novellámban sorakoznak.
Miért is? Mert a vita most újra erről szól, és Alsó Merániában akadnak sci-fi rajongók, sőt szerzők is, akik tagadják az emberes űrkutatás szükségességét.

Ennyit Zsoldos aktualitásáról.

És, ha már Viking, vissza egy kicsit a mocsár mélyébe! A kettővel előtti postban említett Solaria vitán még az is elő jött, hogy még mindig kapni a Scolar kiadást a Vikingből (1999) is, és a Távoli tűzből (2002) is. Ez baj? Azt jelenti, hogy a könyv értéktelen?

Gimme a break!

Nyilván az a kétezer példányban kiadott fantasy az érték, amely maradéktalanul elfogy. Mert ugye zabálják, hiszen elfogyott... Most ne jöjjön nekem senki a Harry Potter vagy a da Vinci kód eladott példányaival! Mert ugye az is elfogyott.

Mellesleg a Viking első kiadása 21 700 (??????? a bolsevik tervgazdálkodás diszkrét bája?) példányban jött ki.

Az ilyen klaszikusoknak a boltokban a helye. Kifejezetten örülök annak, hogy mindkettőt kapni lehet, és egyszerre, legalább a Libriben.

Más részről szégyen, hogy kapni lehet. Szégyen azokra a sci-fi rajongókra, akinek nincsenek meg. Persze bizonyos szempontból értehető az idegenkedés: sajnos a Scolar Vikingjének borítója könyvészeti mélypont.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Zsoldos Péter nagyon jó író. A Viking visszatér zseniális regénye, az elejét magam is sokszor olvastam (meg persze a közepét és a végét is többször). A távoli tűzhöz nem volt erőm, pedig megvan, kétkötetes, bontatlan díszcsomagolás még valamikor '80-ból. Majd egyszer...

szs írta...

Ja, még mindig ott van pár példány a boltokban, ez mindent elmond róla. Meg valami Shakespeare nevű ürgének is ott vannak még mindig az írásai a boltokban, pedig már vagy félszáz éve próbálják elsózni...

Névtelen írta...

Érdekes, az Íliász és az Odüsszeia is folyamatosan kapható. Az a Homérosz nevű pali nem lehet valami nagy durranás, ha még mindig nem adták el a könyveit.
Micsoda üzletpolitika!

L. N. Peters