A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2010. szeptember 16., csütörtök

Perspectives 2

Azt mondod, paranoiás hülye vagyok, mert az Apple Store-ban biztosan szépen meg lesz szervezve a könyvkeresés, csodás, informatív nyitóoldalakkal, melyek eligazítanak a könyvek között, számszerűen kimutatván a minőséget például a letöltések számán keresztül.

Biztosan.
Fejős Évike négy könyve meg két év alatt százötvenezer példányban fogyott, a bikicsunájt pedig millióan hallgatták.

Emberek! Tömegmédia (Including internet & co.) van! Tömegember van. Tömegével.
A világ nem fehér vagy fekete. A világ szürke. Színes lenne, de a tömegmédia a tömegember fejében összemossa a színeket.

Nyilván, hogy az Apple könyvkiadó modellje megbukik majd, mert nettó hülyeség, és csak a profitra megy, bár eleinte a modell az Apple számára pénzügyileg kétségkívül sikeres lesz és sokan utánozzák majd, kétségkívül leszorítva a tárolóhely részesedését akár tíz százalékra is. Talán még a letöltések ára is mérséklődik, de a végén a zaj lesz az úr minden tekintetben.
Természetesen, ahogy a dolgok manapság haladnak, azért is kimúlhat az egész, mert az eljövendő generációk egyáltalán nem olvasnak majd az eddigi értelemben: az élő média lesz a „menő” és egyeduralkodó, könyv helyett multiszezoros médiafile, írás helyett piktogramok, ikonok és logók, így könyvekre egyáltalán nem is lesz szükség, sem papíron, sem elektronikusan.

Mindegy miért lesz vége, addig mindenképpen évek telnek el, sőt, a dolgok tehetetlensége miatt lehet, hogy évtizedek, és azalatt az az író, aki csak ír, nem válik médiaguruvá, marketingmanagérré, úgy tűnik el, mintha sohasem lett volna.

Nem lesznek egyedül. A könyvkiadásban érdekelt szakmák jeles képviselőinek milliói kerülnek utcára vagy képezik át magukat valami mássá. Csak az a baj, hogy az új típusú analfabétizmus, mely audiovizuális befogadásra épít, olyan könyvet, filmet, médiaállományt akar, amelynek előállításához speciális képességek szükségeltetnek [1], így az utcára került nyomdai szakemberek jelentős része jobb esetben hamburgert árul majd – az írók oldalán.

Nos, én ezt a jövőt nem akarom, de nem is tehetek semmit az megvalósulása ellenében, mivel a lihegő profitéhség a tömeg unalmát meglovagolva buzgólkodik létrehozásán. Még lassítani sem tudom, nemhogy megakadályozni a hosszú farkak szép új világának eljövetelét.

Amit meg lehet tenni, hála – a sors iróniája – az internetnek és a Gugli mániákus mindent ellenőrizni akarásának, hogy az Apple Store mellett legyenek helyek, ahol olyan írások találhatók, amelyek legalább átestek valamiféle kiadási folyamaton.

Ilyet én is tudok. Ez a hely a Terrán belül az XLibris Terra lesz. Egyelőre a saját könyveimet pakolom föl oda, kezdve az iDeallal. Ha minden jól megy, Kódai Richárd regénye lesz a következő, melynek Tükörjáró a címe. Aztán majd meglátjuk. Remélem, hogy jelentkező lesz bőséggel, és olvasó is.

A mi modellünk úgy működik, hogy a Terrán megjelenik a mű néhány részlete, első fejezetek, ilyesmi, majd két hét múlva az egész .pdf formátumban letölthető lesz az XLibrisről. Természetesen ingyér. Mely harminc százalékára persze igényt tartok.

Magyarországon írónak lenni nem a megélhetésről szól, a nyelv szabta piac ilyen szűkös, hivatás értelemben profi íróból nagyon kevesen tudnak megélni, és ahhoz is olyan esztelen bátorság (nemtörődömség?) kell, ami mondjuk Szélesiben megvan, a többségben nics. Bennem sincs. Viszont azt akarom, hogy ha már megírtam ezeket a kurva szövegeket, akkor minél többen olvassák. Mások is így vannak ezzel. Együtt menni fog.

And now, something completely different!

Mivel úgy néz ki, én leszek az SF szakosztály következő titoknoka, szerettel meghívok mindenkit az őszi szezon első rendezvényére, jövő szerdán:



Jegyzetek:

[1] Elvileg, legalábbis. De a videómegosztó oldalak azt mutatják, hogy a tömeg vizuális igénye még alacsonyabb, mint a tömegolvasók irodalmi igénye. Nagyon is el tudom képzelni, hogy a jövő oktatási rendszere az jövő generációi számára nem az olvasást, hanem az ilyen képességek megszerzését helyezi előtérbe. Nagyon el tudom képzelni, hogy néhány évtized múlva okos programok generálják élő szereplők közreműködése nélkül Kispöcs Dávid vagy Kispicsa Sára instrukciói alapján a kész filmeket. Fasza lesz. A hosszú farok belóg a vizuális kultúrába is, és filmet csinálni annyit tesz majd, mint könyvet írni. Zaj, zaj, zaj.

12 megjegyzés:

Névtelen írta...

Well, miért nem lehet lefordítani az irományokat világnyelvekre?
Aki írásra adta a fejét, az bizonyost bírja az ángilust, burkust, taljánt, et cetera.

Balfrász írta...

A bizonyosság azért erős túlzás. A magam részéről egy csomó novellát lefordítottam, most az iDeallal birkózom.
De aki nem anyanyelvű, annak egyébként nem sok esélye van. Marha nagy a nyüzsi az angolszász piacon, az orosz meg zárt.
Ki fordítana a két szép (most gyulladt) szememért?

Névtelen írta...

"Az olvasás elittevékenység lesz, mint ma a magasabb matematika." Galántai Zoltán a HVG-ben.

Balfrász írta...

Én se mondtam mást. :-(
Bár rosszabb: nyolvann év múlva lehet, hogy egyáltalán nem lesz olvasás.

L. N. Peters írta...

Én nem látom ennyire tragikusnak az e.book generálta helyzetet.
A hagyományos könyv piaca becsődölt, ezt tudomásul kell venni.
Bárki és bármi megjelenhet, "jelentkezhet" - és szaporítja az eladatlan és eladhatatlan könyvek sivár halmait a raktárakban.
Az irodalmi élet gazdasági oldala megszűnt, összeomlott. A szorosan vett irodalmi része azonban még mindig működik, most ezt kellene megmenteni.
Fejős Évike és a többiek nem irodalom, csak annak pótléka, amely a rendelkezésére álló vákuumban közel fénysebességgel terjed, mert ez a természete.
Gazdasági és kereskedelmi szférából segítségre nem számíthatunk, ezek a számukra legkezelhetőbb és lehető legtömegesebb jelenségeket favorizálják - viszont készek alkalmazkodni a más szférákban kialakult új jelenségekhez.

Más oldalról nézve: arról is szó van, hogy a Jókai és Mikszáth kialakította magyar olvasóközönség mára elolvadt. Húsz éve még ez a két író volt a legolvasottabb, mára a hatásuk kimerült. Ez nemcsak azt jelenti, hogy utánuk jószerével semmi valamirevaló dolog nem történt a magyar olvasóközönség megtartása érdekében, hanem azt is, hogy még mindig újra lehet teremteni.
Kár azon virnyogni-vekengeni, hogy "minden egész eltörött"; ez most nemcsak össze kellene rakni, ritmusba is kellene szedni.
Csak alulról, csak szisztematikusan, rengeteg munkával újra lehet teremteni magyar olvasóközönséget.
Az e-book is egy lehetőség - ha jól használjuk, hiszen tagadhatatlanul több perspektívát jelent a közeljövőben, mint a hagyományos könyv, amely az emberek életéből már kivonult, amivel a potenciális olvasó ma már elérhetetlen.
A világnyelveket ott egye meg a radai rosseb, nekünk a magyar irodalommal és a magyar olvasóközönséggel szemben van küldetésünk. Ezek a jelenségek ott is jelentkeznek, vagy jelentkezni fognak, de nekünk most és így kell szembenéznünk velük.
Azt gondolom, az e-bookra kell tennünk, és minden fanyalgás nélkül, kitartóan dolgoznunk - különben minek élünk.

L. N. Peters

Ndy írta...

Ezeket az érveket anno, a CD megjelenése után már hallottam. A nagyobb cégek akkor mesterségesen próbálták az írható hanghordozók árát magasan tartani - a stratégia nem vált be.
Utána jött az mp3, most itt a youtube. Ennek ellenére mégis van zenei piac. Csak átrendeződött.
Sokaknak - főleg a nagy kiadók abszolút gazdasági előnnyel bíró vezetőinek - ez fájt. Összességében mégis sokkal színesebb lett a paletta, az igazi profikat pedig még mindig megveszik.
Az olvasás vágya egy meglévő, valós igény. Ha a technológia fejlődik, legfeljebb szélesebb rétegekhez jut el egy-egy könyv. Mi lesz az írókkal? Ha jól írnak, akkor mindenképp elolvassák őket, ha nem, akkor pedig úgysem.
(A társadalmi hatások, a divat és a reklám persze itt is érvényesülnek majd, de közel sem akkora súllyal, mint korábban.)

Scal írta...

De már elnézést, hogy csődölt volna be. Ha Fejőd Évi könyve elkel 150.000 példányban, akkor meg kell tanulni írni. Legalább olyan szinten, mint Fejős Évi. Ennyi.

Írjál tíz ilyen szart, és akkor lesz neved/pénzed/rangod hogy már a "jókat" is kiadják.

A könyvpiac akkor fog becsődölni, amint az az e-book szarság elkezd terjedni.

L. N. Peters írta...

"A könyvpiac akkor fog becsődölni, amint az az e-book szarság elkezd terjedni."

Tényleg ennyi eszed van?

Balfrász írta...

Nono!

A könyvpiacot az e-read eltejedése és általánossá válása megszünteti jelenlegi fromájában.

Attól tartok, nem az a legnagyobb baj hogy becsődöl a könyvpiac, hanem, hogy becsődöl az olvasás maga.

Tanár úr, te könnyen vagy, drámát írsz, onna csak egy ugrás a mozgókép. Mit csinálja én , mezei író?

L. N. Peters írta...

Éppen most interjúvolom Kulcsár Tibort a témában.
Az olvasási szokások és a könyvpiac megváltozik, de ez nem olyan, amit meg lehetne állítani.
Próbáljuk megkeresni a jó oldalát, és alkalmazkodni hozzá.

L. N. Peters

moszat írta...

Persze tudom, hogy másfél éves postra reagálok és igaz már egy ideje olvasok e-tartalmat a jóval kényelmetlenebb PC-n , de csak most leptem meg magam egy – többek között e-readerként is használható – kézi számítógéppel és így váltam aktuálissá. Elnézést kérek.

Ez a balfrác-féle pikírt verbálfilozófiai pajkosság mintha konzervatívulna egy csöppet. Persze ha félreértettem valamit és csak az AlmaTároló kizárólagos fuckolásáról van szó, akkor annyit tennék hozzá - mit informatikus - hogy Steve Jobs még mindig nem ártott annyit a szakmának és az e-társadalomnak, mint Gates bácsi, csak üzletileg kihasználta, hogy minden máshoz hasonlóan a IT-ben, illetve az „e-”-ben is a sznobizmus a mozgatórugó nem a tudatosság.

Viszont amennyiben komplexebben értelmezhetem Guttenberg öröksége iránti aggódást folytatom: Nincs ilyen örökség! Ez csak egy illúzió, ami a jelen nézőpontú mikrofókuszból adódik.

Összehasonlításul nézzük a zenét, mint művészeti szférát. A kilencvenes években az mp3-at a Vatikán hivatalosan is megátkozta, mert az Abba, a Pink Floyd, a Modern Talking és Csepregi Éva lemezeladási csúcsai végleg statisztikai emlékművekké kövültek. Pedig csak helyreállt az eredeti rend. Az uralkodó kitartott némi Strausst meg Wágnert, az úri közösség flancolt az operettben, a többieknek meg bazsevált a cigány és ha elég részeg volt a közönség még fizettek is érte. Nekem tetszik, hogy ha valaki egyedire vágyik/játszik, akkor A38, ha sznobulni vágyik, akkor az AC/DC standard évi world mega giga tour, minden másra ott a torrent. Nem olyan tragikus világ ez...

Pár év/évtized és az asztali gépekbe akkora teljesítmény lesz, hogy bárki összekattingathatja magának a saját látványfilmjét és akkor majd, a film-szféra is végleg kivérzik CGIstül, 3Dstül, mindenestül. Mit mondasz? Színjátszás? Ugyan már! Miért, most van? Nem, rosszul gondolod, a Karády-Kabos idejében sem volt. Legfeljebb fizetőképes kereslet az, ami volt. A mozgókének minden szféra közt a legritkább esetben volt köze a kulturális értékhez.

És ez a folyamat zajlik az írott szó esetében is és egy kicsit fáj a műtét, rendben van. De hogy komoly érték vesztésről volna szó, azt nem hiszem. Nem csak a mai valóban trágya book-iparról és fogyasztóiról beszélek. Nem King, Mayer, Rowling, Nemere, Lőrincz, Szélesi és Fejős (nem hiszem el, hogy ezt a nevet be lehetett vezetni a piacra) kezdte el ezt a sztorit. Doyle, Burrows, Verne, Wells többnyire ponyvát írt, de legalábbis tömegirodalmat, tömegeknek. Csak akkor még kisebb volt a tömeg. Dumas korabeli médiamodul volt, regényeit nagyrészt íratta. Szélesi (vagy bárki) még ezen a nem létező hazai piacon is sikeres lesz egy űropera ciklussal és valóban, ma már forgatókönyvet és komputer játék adaptációt ír felkérésre, feltételezem nem szerelemből. Most akkor ez a követendő író karrier minta vagy mégsem? Ez most profit vagy érték teremtés? Most akkor ez ellen agitálunk vagy mellette – vagy látszólag ellene, látensen mellette? Én annyira nem bánom ha mindez összeomlik végre és ebben igazából már csak az utolsó koporsószög az „e-”.

moszat írta...

előző comment: balfrá-c +sz (bocsi)

A tömegmédián meg nem kell nyekeregni, be kell ülni az időgépbe és kill Ciceró. De ha már ott vagy a kereszténység előrenyomulását is megfékezheted, megmarad a liberális többistenhit és mára már a világ olyan rohadt színes lenne, hogy sírva könyörögnél egy szürke Fejős Évike után.

Ja és az írók. Tessék nekem mutatni évtizedenként átlag 3,54-nél több írót, aki értéket csinál és megél belőle. Az író az hamburger süt. Így megy ez. Azért, mert e világ a legjobb minden elképzelhető világ közt. És hasonlók. Az meg külön kéjes öröm, hogy ezután a mekiben melóznak a nyomdák, kiadók és a terjesztés. Mert megérdemlik. „-Galaktika vagyok, miben segíthetek? -Dupla Big Mac, kóla jég nélkül, meg ne merd kérdezni, hogy kell e kecsöp és küld a műszakvezetőt mert nem mosolyogtál!” De esetleg az önjelölt író is megtanulhat hejesen írni, tördelő szerkeszteni, kicsit fotosokkolni a borítóhoz, majd föltolni a youBook-ra és ha tetszik még lájkolom is. És hogy ezen kívül hamburgert süt vagy éppen vegyészmérnök, biokémikus, mellesleg szerkesztő, karikaturista az nem tartozik a tárgyhoz. Persze továbbra is szeretnék élni az Antivilágban, ahol az írószövetség előtt csak V8-as Mustangok bőgnek és a youBookon ingyé kizárólag csak az igényes, de mégis szórakoztató irodalom tölthető le reklámok nélkül, de P.K.Dick minden igyekezete ellenére csak ebben élhetek.