Miközben King után molyoltam egy kicsit a Wikipédián, elém ugrott egy Harold Bloom nevű illető mondata Kingről:
"Ő az az ember, aki olyasmiket ír, amelyeket valaha filléres regényeknek neveztek. Csupán saját idiotizmusuk bizonyítéka, hogy képesek azt hinni (mármint a díj adományozói, ez hányadék ugyanis egy irodalmi díj kapcsán öklendeződött föl), bármilyen irodalmi érték, esztétikai teljesítmény vagy bármiféle jele a találékony emberi inteligenciának megtalálható bennük."
Nos ez a túlsúlyos (öncenzúra) az, aki képtelen volt esztétikai értéket találni többek között a marxista és postmodern művészetben... Szóval Gorkij, Majakovszkij, Lengyel József, Umberto Eco, Shalman Rushdie, José Saramago és Esterházy Péter szart se érnek...
De olvasd el az egész elemzést inkább!
While I raked some info in the Wikipedia about King, a monstrous paragraph dashed at me:
"He is a man who writes what used to be called penny dreadfuls. That they could believe that there is any literary value there or any aesthetic accomplishment or signs of an inventive human intelligence is simply a testimony to their own idiocy."
Well, that overweight (self censorship) who is notoriously unable to find aesthetic values in the Marxist and Post-modern arts too. Some thoughts about Maxim Gorky, Vladimir Mayakovsky, Umberto Eco, Esterházy Péter...
But, just read the whole stuff yourself!
A hónap mottója
„Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm
Eric Fromm
2007. február 1., csütörtök
Dark Ride of Critical Spirit n.
Címkék:
bilingual,
Bloom,
criticism,
Stephen King
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése