A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2008. április 24., csütörtök

Exausted

Mostanában, ezeken a kórházi látogatásokkal terhelt estéken, miután már az Alkonyi őrségben sem lelek menedéket (mert elolvastam, finitó, megint várhatok a folytatásra, milyen jó is volt, hogy a Nappali oly másra sikeredett, nem hagyott ekkora űrt), szellemileg annyira fáradt vagyok, hogy még a TV-re se tudok koncentrálni, így megesik, hogy Győzi vagy Majka, helyett, aki ezen a héten három főműsoridőt is elvett a magyarok életéből, a kormány animációs propagandafilmje csúszik a látómezőmbe, aztán fáradt és hitetelenkedő szemeim nem bírnak elszakadni a képernyőről, és végignézem, ahogy a képembe hazudják, hogy azért kell adóznom becsületesen, mert nem fair a becsületesen adózókkal szemben, ha én nem vagyok becsületes, és különben is úgyis utolér Adóbácsi, vagy ki, mert az nem lehet, hogy merítek az adókból előteremtett javakból, de magam nem járulok hozzájuk...
Well, én vagyok a becsületes adózó, mert alkalmazott lévén egyetlen petákot sem áll módomban eltitkolni, és Adóbácsi az unfair tolvaj, mert akkora adót hajt be rajtam, amely példátlan a civilizált országokban, plusz áfa, és az adómat ráadásul nem is rám költi (a javak, ugye), hanem magára, vagy egyszerűen ellopják ugyanazok a pimasz gazemberek, akik erre szemétre kifizetették a pénzt, amelyről, lefogadom, az alkotók nem igazán becsületesen számoltak el, és ezen a ponton már tudatosan vártam ki a színlapot, és mit látok, ki jegyzi ennek a förtelemnek a forgatókönyvét - na ki? -, senki más, mint a befolyásos megmondóember, a népszerű, aranyszájú blogger, akinek ezrek csodálják nap, mint nap szókimondását, őszinteségét, becsületességét etc.

Én már régóta nem ugye, a Jézus affér óta...

Well, nehogy azt hidd, hogy elég egyoldalúan a helyes ideológiát követve a hatalom seggét nyalni napi huszonnégy órában! Nem, barátom, erre sajnos születni kell...

Más 1

Nem tülekedsz elhelyezni az irodalmi térben kedvenc művedet. Miért? A kívánt pontot az Eredetiség vs. Stílus és az Eredetiség vs. Gondolatiság síkokban meghúzott, a nulla pontból kiinduló vektorok eredőjeként kapott, szintén az origóból kiinduló vektor csúcsára kell tenni. Egyszerű koordinátageometriával a három koordináta a -1-től 1-ig terjedő térben kiszámítható. Az Ellenpont az (1, 1, 1) pontban található a Stílus, Gondolatiság, Eredetiség tengely sorrendben. Vegyük a Grint, pl. az (-1, 0, -1) ebben a rendszerben... A Kazohinia (0,1,1).

Más 2

Unalmamban megnéztem az analitikát is. Ebben a hónapban a leggyakoribb keresőszó, amelynek "hála" több százan erre a blogra tévedtek, a "balfrász" volt. Na most, azok, akik általában idejönnek, alkotják a sci-fi kömény magját, és jól ismernek, nem kell nekik ez a keresőszó. Akik nem ismernek, azokat nem is érdeklem, ergo, megint játsza valamelyik cloaca minimus a Fekete Vipera sorozatot a "balfrászos" szinkronnal...

2008. április 23., szerda

The Real Color of a Hungarian Orange

Az bizony sárga.
Mint az irigységé.
Ezt most azért hozom föl, mert bármily időhiányos vagyok, néha csipegetek blogokból, és most egy igen ízletes, bár kissé már spájzszagú (nem megsértődni, archívum!) csemegére akadtam. Ugyebár itt egyes írók azon furcsa szokása állítódik ki a net pellengérére, hogy megmondják a véleményüket egy írótárs alkotásairól, horribile dictu még a negatív véleményüket is. Ami a Hackett szemében igen gusztustalan tett és nem lehet más motorja, csakis az irigység. Mármint a negatívumokra rámutatásnak. Jót azt persze szabad. Sőt, talán kötelező. bawrátok között legalábbis.
Well, SzVSz többek között ezért tartunk itt, ahol vagyunk.
Megpróbálom nem magamra venni ezt a bejegyzést, bár bizonyos dátumok, 20080210, 20080212 és 20080219 meglehetős logikai láncolatot alkotnak, és jelenleg a sci-fin belül jóformán csak magam vagyok, aki íróféle létére többé-kevésbé szabályos rendszerességgel ír arról, amit a nálánál legalábbis szentebb* írók alkotnak.
Szóval, ha mindennek ellenére esetleg mégis az én irigységem lett volna ottan kipécézve, akkor szeretnék néhány dolgot tudomásra hozni:
1. Egyáltalán nem vagyok irigy természetű
2. Ha az lennék is, a magyar fantasztikus irodalom 1973 óta (az Ellenpont megjelenése) nem produkált olyat, aminek egy teljes bekezdését íróként irigyelnem kellene. Ez nem (csupán) saját nagyságom kinyilatkoztatása, hanem egy sajnálatos tényállapot.** Ugyanis mindeközben egy Esterházyt vagy egy Temesi Ferencet minden fenntartás nélkül, intenzíven és életmű szinten, szinte soronként irigyelni tudnék. A sárga földig.
3. A recenzált külföldiek közül bizony annál többet irigylek, hadd ne soroljam, őket, lásd a könyvismertetésekben azok, akikről egyértelműen jót írtam.
4. Vannak írók, külföldiek, magyarok, akikben a potenciált látom, és komolyan haragszom rájuk, hogy ilyen vagy olyan írói hibákat elkövetnek - csupán saját túlértékelt egójuk miatt. Róluk megírom a jót és a rosszat is.
5. Mint már mondtam, sem az ellenség negatív, sem a barát pozitív véleménye nem elfogadható ítélet. Ezért az ilyesmi nem érdekel, és magam sem művelem.

Jegyzetek:

* Tudod, hogy a szenteknek az ő kis kezük miféle irányvektor szerint ábrázoltatik... :-)
** A helyzet ez:

Na, ebben az iorodalmi térben helyezd el az Ellenpont óta született műveket. De őszintén ám!
Segítek:
  1. a Stílus tengelynél vedd figyelembe magát a stílust, a jellemábrázolást, az dramaturgiát, a párbeszédeket, a szerkesztést
  2. a Gondolatiságnál a történetet, a filozófiai, etikai, tudományos gondolatok helyes előfordulását, a zagyválás negatív gondolatiságot jelent
  3. az Eredetiség tengelyt talán nem kell magyaráznom. Vagy igen?
(Ha lenne egy kis időm, programoznám, hogy ki ki elhelyezze a maga üdvöskéit, de sajnos másra sincs.)

2008. április 21., hétfő

A Drunken Railwayman

Az ember keményen dolgozik, hogy felépítse az imázsát (vö. országimázs), előbb mumus lesz, aztán összeférhetelen, kötekedő, paranoiás genny, sőt "az", aztán barokk jellem meg a tudomány rossz lelkiismerete (ez végre igaz, legalábbis az emeber ezzel tetszeleg magának), és akkor Odo küld egy linket (Ha egyszer zsarnok leszek, bevezetem, hogy MINDEN hír hozóját automatikusan karóba húzzák, addig is, Odo levelére a Guglimél ma mellplasztika felajánlásával reagált, ahelyett, hogy jó piros, zománcos vederhez vezető Vasedény linket adott volna, az ilyen folyékony halmazállapotú lényeknek az untig jó), és akkor az ember látja, hogy minden hiábavaló, mert a hálás és hálátlan de legfőképpen közömbös utókorban majd úgy marad meg, mint a magyar fantasztikum legnagyobb részeges bakterja...

Ez Szélesi műve. Hálám nem marad el.

Tegnap négy éve először újra meglátogattam a martonvásári Brunszvik-kastélyt, főleg a parkját. Ez az a méretű kastélyka, és park, ahol az ember szívesen tengődne. Ha időd engedi, még a tavszon nézd meg, megéri, gyönyörű, viszonylag kevesen látogatják, és egyedi hely. A szigeten mocsárciprus, kastélyban Beethowen emlékek.
A jó Ludvig egy rendes kis felkapaszkodni akaró senkiházi lehetett, a családból mindenesetre minden valamirevaló csajnál (kivéve talán Terézt, de lehet, hogy szegény éppen miatta fogadott örök magányt, és lett ovónéni) próbálkozott. Persze a dörzsölt nemesek átláttak a parvenün, és egyik leány se ment hozzá. Muhahahaha.
Nem ez a legfontosabb dolog a múzeumban: a kiállítottak részlet egy angol utazó könyvéből, melyet 1815-ben vetett papírra. Ebben a gáz, hogy egy britnek már abban az időben is kb. Becsuánaföld egzotikumú helynek számítottunk, és amit a jó ángilus akkor leírt, nagyjából ma is érvényes (plusz meráni megszállások). Mintha az a másik gróf (Igen, Stefferl, te, tessék feltámadni!) nem épített volna fel közben egy polgári Magyarországot...

Teganap este szembesültem Budapest Bajával is, ami nem egy vasútvonal, hanem inkább úgy hívják Demszky Gábor (Copyright Dluhopolszki László). Akkora dugó sikeredett a Rákóczi úton baleset, lezárás etc. nélkül, mintegy "normálisan", hogy a Nagy Fuvarosból az Astóriáig egy teljes óréig tartott eljutni. Akkor átszálltam a metróra és inkább gyalog mentem a János kórházba.

Ahol a pavilonok közötti területeket régi orvosokról és mecénásokról nevezték el. Ez utóbbi szeretnék lenni, mert az azt jelentené, hogy fölös pénzem van, amit olyan hülyeségekre költhetek, mint az emberek meggyógyítása. Jól mutatna a kórházban egy Al Montag sétány...

Update: máma az RTL Klubon éjféltől az Outland. Ha igaz. Ne hagyd ki!

Update2: elfelejtettem a Martonvásári multikultit! Európai standardok szerint öltözött full kínai pár jött esküvői fényképeszkedni a kastélyparkba. A mennyasszonyi ruha alatt farmer.