A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2007. június 8., péntek

Determinants and Other Fifth Wheels

Fura szavazást indított Merras:


Ezt a kérdést ilyen formában eddig nemigen tették fel valószínűleg ugyanabból az okból, amiért én nem értem, hogy mennyiben érdekes ez, és hova vezet, ha majd megtudjuk a szavazás eredményét. Most olvasom az arany években megjelent novellákat (többségük ismerős lehet a régi Galaktikából): akkoriban nemigen volt szó a science fiction irányáról.
Azt mindenesetre meg lehet majd tudni, hogy mekkora a sci-fi után aktívan érdeklődők tábora.

Van egy idealista elképzelés, miszerint a science fictiont a tudomány, a tudományos felfedezések határozzák meg elsősorban.
Ha úgy vesszük, hogy a tudományos eredmények semmissé tesznek nagyon sok sci-fi fantazmagóriát, akkor ez igaz lehet. Az alkotók többsége azonban nem vesz tudomást ezekről az eredményekről, vagy csak a tömegmédia torz lencserendszerén keresztül. Másrészt, nagyon sok régi írás ugyanolyan élvezetes attól, hogy tudjuk, nincs élet sem a Marson, sem a Vénuszon.
Well, ha megnézzük a kortárs termést, abban ugyan a tudomány, mármint a hiteles, értelmes tudomány vajmi kevés szerepet kap. A cberpunkból mintha kiszállt volna az erő, de ha atechnológia és tudomány maximális hatásfoka az, amit a Snow Crash-ben olvashatunk, a tudomány hatását akár semmisnek is tekinthetjük. Az utóbbi idők legjobbjában, a Spinben nincsen valódi tudomány: technológia van, mely létrehoz egy olyan életet, mely a tudomány minden mai elképzelésének elllentmondva manipulál teret és időt. Az Einstein hídjában (mely kissé öregecske már) a tudomány csak díszlet, ott is leginkább a technológia a meghatározó. Miéville tudományáról akár szó ne is tétessék, Slonczewski asszony tudománya merő fantazmagória, ábrázolt technológiája nonszensz. A tudomány és (technológia) mint meghatározó elem leginkább, az Átprogramozott ember megjelenése óta folyamatosan, általában és részleteiben is, Crichton regényeiben van a legszigorúbban jelen. De amint tapasztalom, Crichtont nevét nem illendő megemlíteni jobb magyar sci-fi körökben. (Az agyonhallgatást legalábbis így értelmezem.)
Ha arra gondolok, hogy a Neten feltűnő újabb fiatal sci-fi írógeneráció (a kivétel mindig megérdemli a legnagyobb tiszteletet!) a tudomány iránt semmiféle érzékenységet/érzéket nem mutat, a helyzet egyértelműen az erős befolyás tagadását támogatja.
Minden szentnek a maga felé hajlik a keze, a Kódom és a folytatása is szigorúan tudományra épül, de nem azért írtam végül úgy őket, ahogy sikerült, mert a tudományt éreztem volna ösztönző erőnek. A legközelebb talán a gondolatkísérlet áll a dologhoz. OK bevallom, a Harmadik fázis tisztán tudományos ihletésű. De a végeredmény inkább az emberi gyengeségek-erények kifejezése, mint a tudományos "eredményé".

Az irodalom lenne a fő meghatározó? Talán. Mindenképpen erősebb determináns, mint a tudomány. És a regények, az új olvasási szokásoknak megfelelően jobban meghatároznak, mint a novellák. Még azok az írók is, gondolok itt elsősorban Miévillre, akik az elődök tagadására építik fel saját munkáságukat, ezzel automatikusan elismerik azok hatását. Gibson nélkül nem lett volna cyberpunk.

De nem lebecsülendő a vizuális műfajok hatása sem. A Csillagok Háborújáról például igen sok rosszat el lehet mondani, de hatását eltagadni vakság. Még a legrosszabb fajta sci-fi akció vagy horror nemzedékeket befolyásol. A hazai közönségnek sajnos nem sok fogalma van arról, hogy mi a sci-fi fogalma a SciFi Channel/scifi.com szerint, és hogyan befolyásolja ez amerikai kamaszok millióit - köztük a téma leendő alkotóit. Az más kérdés, hogy a tévésorozatok végtelen önismétlései sok újat nem hoznak a témába, de megint csak Soláriás tapasztalat, hogy a kezdő írók mennyire inkább a filmek/sorozatok hatási alatt írják munkáikat, mint az irodalmi elődökén.

A képregény hatása egyrészt szűnik, másrészt a manga sajnálatos divatja miatt erősödik. Kevesekhez jutott el MO-on Juan Giménez lenyűgöző munkáságának akár csak töredéke is. MAgam részéról bevallom, hogy nagy ihlető.

Nem szeretem ugyan, hogy mostanában divat számítógépes játékokból filmet csinálni, de a hatás tagadhatatlan. Ismerek olyan kezdő írót, akit nem kismértékben befolyásoltak ezek a játékok.

A rajongói klubok hatásáról nemigen tudok szólni. Felteszem, mivel zárt dologban működnek (amelynek rajongói) általános hatásuk kimerül abban, hogy egy-egy fanfiction szerző önállóvá növi ki magát.

A sci-fi képzőművészet sajnos kimaradt a szavazásból, pedig, megint csak személyes tapasztalat, mekkora hatással voltak az írásaimra Patric Woodroffe festészete, és Ámon László grafikái, vagy a régi Galaktika illusztrációi.

És kimaradt sajnos az is, hogy az "irányt" bizony olyan obskurus dolgok is keményen meghatározzák, mint az aktuális divat vagy ideológia. Manapság nem divat és ideológiailag nem kifejeződó baloldali utópiát írni. Baloldali antiutópiát viszont annál inkább... :-)

Összegezve: szerencsére a sci-fi "irányát" mindenkor elsősorban az alkotók fantáziája határozza meg. Ha az gazdag, a science fiction is gazdag és sokoldalú lesz. Ha szegényes, akkor a téma is elszürkül.

2007. június 7., csütörtök

Golden Years of Science Fiction

A második köteténél tartok Asimov nagyszerű válogatásának. Sajnos csak negyvenes évek köteteit sikerült megvennem, de ami késik, remélem nem múlik, és így is sok tanulság levonható (olyan felületes vagyok, hogy ezekkel eddig nemigen törődtem):

  1. Asimov és szerkesztőtársa szemében a fantasy és a science fiction nem olyan élesen elválasztott kategóriák, mint amennyire egyesek erőltetik manapság.
  2. Abban az időben valójában a szerkesztők (elsősorban Campbell) határozták meg a téma irányvonalait, esztétikáját.
  3. Ezeknek a több, mint hatvan éves történeteknek a legjava ma is olyan friss, hogy némelyik még aktualizálás nélkül is közölhető lenne vadonatúj darabként.
  4. Az aranykor íróinak többsége egy bizonyos speciális időszeletben* született. Az arany éveket huszonéves fiatalemberek teremtették. (A csodagyerek Kornbluth még ennél is fiatalabb!) És ennek ellenére, vagy éppen ezért - lásd az előző pontot!
  5. A szerzők nagyon kis hányada érzett meg bármit is a (közel)jövőből - nem voltak futurológusok. (Akkoriban még Konrbluth sem, hiába tartozott az ilyen nevű csoporthoz.) Nagyon áll ez a számítástechnikára: kilencvenöt százalékukban még a létezéséről sem vettek tudomást.
  6. Már akkor megvolt az archetípusa a világon mindent a legjobban tudó, önfényező modern sci-fi írótípusnak.
  7. A magyar sci-fi elmaradása akkora, hogy a régi Galaktika jó nagy részben ezekből az évekből merített.
  8. Kuczka a legjobbak közül is a legjobbakat válogatta (már amit a bolsevik ideológia torkán le lehett gyömöszölni).
  9. Marha jó volt felismerni, és erdetiben olvasni - élvezni őket.
  10. A jó öreg Izsák humora a novellák felvezetéseiben megfizethetetlen.

*A tudományos/technikai/technológia optimizmus utolsó korszakában.

The Science Fiction Is Not Literature - It's More Than That

A valódi science fictiont nem lehet, nem szabad pusztán irodalmi szinten bírálni.
A valódi sci-fiben ugyanis ott van a tudomány, vagy ha úgy teszik a Tudomány, mely szabályainak betartása éppúgy kötelező, mint az irodalom, esztétika kevésbé objektív és a nyelvtan/helyesírás szigorú szabályainak követése. Vagy ha kitalált tudományról van szó, annak belső logikája kérendő számon.

Mostanában, hogy a Terrárban egyre több fantasyval, időnként magreállal, sőt végre egyszer horrorral is találkoztam, dolgozhattam, lett nagyon egyértelmű, hogy a fantasztikum többi altémájánál ez a belső logika az, amely sohasem hiányozhat. A mágiát tekinthetjük kitalált tudománynak, a természetfeletti jelenségeit/jelenéseit peremfeltételeknek - minimális követelmény, hogy a szerző a saját maga által felállított szabályokat tartsa be.

De a következő Terra frissítés kétharmada sci-fi lesz...

2007. június 6., szerda

A Kritikai Szellem Vasútja

Szenknek igaza is volt és nem is volt igaza. Kritikát fórum formában nem lehet csinálni, mert a veszekedés mögött elvész a lényeg. Viszont fórumot szabályozni herkulesi (héraklészi) munka, és itt elsősorban Augiász istállójára gondolok (meg hasonló jelzős szerkezetben Isten állatkertjére).

Szóval, nyithatok egy blogot a Terrához linkelve, amire elküldhetsz magyar novellakritikát, a hentelés/veszekedés/soros önfényezés pedig a kommentekre marad. Megfordulnak itt elég sokan, hogy működhessen a dolog. Aztán, ha vitában megszületett az igazság, a kritikát/kritákat fel lehet küldeni a Soláriára. Hogy milliók lássák.

Well. Ahogy gondolod.

Terra News

Érkezett egy kérés/kérdés egy lehetséges Terra newsletterről.
Well, egyelőre kétszemélyes projectünk nem lenne képes kezelni regisztrációkat, ilyesmit.
Amit ígérhetek, hogy ha valaki nem olvassa ezt a blogot (akkor meg minek ide írom, de hátha) a Terra Vendégkönyveben mindig megjelenik postként az aktuális frissítés híre. Lehet vele feedelni, így egyfajta hírlevélként funkcionálhat.