A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2014. március 1., szombat

A dolgok állása

Az van, hogy nemigen tudtam, melyik felületre menjen is ez a bejegyzés, mert közélet is meg könyvészet is, végül ide teszem, mert hátha a végkifejlet az lesz, amit mindannyian várunk, azaz a (Haszon)Leső Harcsa, mindnyájunk szeretett Dezsője végre döglötten vetődik partra abból az algás, fáradtolajjal és nehézfémekkel szennyezett, fekália pocsolyából, amivé ő maga tette az alsómerán könyvszakmát ami persze azelőtt sem volt egy kristálytiszta tengerszem, de legalább nem bűzlött.

A heti Heti Válaszban [1] (is) Dezsőnk felháborodott panaszinterjút adott (vagy vett). Sajnos az egész nem elérhető, csak előfizetőknek, ezért összefoglalom, némi hangulati rásegítéssel, hogy érezd is.

Az negyedik bekezdés után gyerekkorom disznóöléseinek olvad zsír és égett szőr szagú világába kerültem: Dezsőnk éppen úgy visít, mint a gyesznó, amikor egy téli hajnalon öt-hat, pálinkát lehelő kétlábút és egy hosszú, keskeny pengéjű kést [2] talál az óljában a teli moslékosvájú helyett. A gyesznó nem egy gusztusos, ámde fölötte ravasz állat, ilyenkor azonnal átlátja, hogy a kétlábúak az életére törnek, és visít, visít, visít... Nagyanyám, e ritka falusi széplélek, ilyenkor bevonult a ház legtávolabbi szobájába és üvöltésig hangosította a Sokol rádiót.
A videót csak erős idegzetűek nézzék meg!




Hogy miért visít Dezsőnk?

Dezsőnk hitelt kívánt fölvenni és meglevő hiteleit át kívánta strukturálni, akármit is jelentsen ez, ám a fránya, gonosz OTP  "a teljes cégcsoport átvilágításához kötötte... ...az új hitel folyósítását".
Dezsőnk nem járult hozzá az átvilágításhoz, így lófaszt kapott, nem hitelt.
Dezsőnk kötelezettségállománya 10 md, éves forgalma 15 md, a cégcsoportból 14 cég adóvégrehajtás alatt van.
Az ügyben az OTP nem nyilatkozik, arra hivatkozván, hogy a banktitkot ehhez előbb Dezsőnknek föl kellen oldani.
Dezsőnk nem oldja föl a banktitkot.
Dezsőnk fináncoligarcháról nyüszít a demokráciának az ő nagy féltésében.

Na most. Világos, hogy a Fidesz vadászati engedélyt adott Csányira és Dezsőre. Egyiket se szeretem rajongásig. De...

A bank végre úgy jár el, ahogy egy felelős pénzügyi vállalkozásnak el kell járnia, és ahogy felém meg feléd eljár, mielőtt hitelt adna. Minősiti/minősítené az adóst.

Mi van?
Ez nem lehet!
Eddig nem így vót!
Dejszen eddig mások bizományba hagyott  könyveire kért és kapott hitelt Dezsőnk...
A legteljesebb demokrácia és piaci verseny közepette, mintegy.
Hát hogy lesz mostmán?
Ugyanolyan játékszabályok vonatkoznak majd a Dezsőre is, mint másokra?
Ne mán!
Hát meg akarják ölni!
Belefojtani ennen véribe!

Ez nagyon fáj Dezsőnknek, nem  szokott ő hozzá ehhez!
Matyi életeleme, nagyságának forrása a mutyi. A mutyicsap eldugult.

Veszélyben a demokrácia!

Lassan hozzá kellene szokni, hogy most már ez lesz.
Ő, a Nagy Vízvezetékszerelő patásorbán, újracsövezi a hálózatot.
A mutyicsap másnak folyik.

És, ha most valamelyik baloldali vagy liberális íróbarátom idejön, és az ő nagy orbángyűlöletében védelmébe veszi Dezsőnket, hát telehányok valami erre alkalmas edényzetet

Update: a dolog már a Népszabóság ingerküszöbét is elérte.

Jegyzetek:

1. Ha páratlanul toleráns liberális világnézetedből fakadó előítéleteid tiltják, hogy e forrásra akár a szemed is rávesd, keress mást! Dezsőnk teleböfögte már az egész hazai sajtót jeremiádáival (matyiáda?).
2. Akkoriban a világháborús német vagy magyar bajonettből köszörült disznőölő volt a legjobb. Most is ezt ajánlanám. Nem is kell kiköszörülni, tompán jobban fáj.

Nincsenek megjegyzések: