De nagy úr a muszáj, dedikálni kellett, meg hát a gyereknek is megígértem (vö. vörös is, büdös is...), hát kimentem.
Az valószínűleg csak bizonyos időtávatból fog kiderülni, hogy valójában mennyibe került a könyvszakmának ez a zsákutca – a romok eltakarítása, a rendszer újraindítása után. Bár, azt hiszem, az olvasói szokások, és igények mesterséges megváltoztatása okozta sebek már sohasem gyógyulnak be...
Rengeteg a legrosszab értelemben vett női könyv, melyekről – mivel én ilyesmit kevés kivétellel csak erőszaknak engedve olvasok – azoktól, akik vették a bátorságot/fáradságot és belekóstoltak, csak annyit hallottam, hogy értelmetlen, több száz oldalra felfúlt betűhamazok, jellemek helyett nevekkel (copyright Hackett). Mivel a valóság ezt mutatja (címek, példányszámok, kötetek a BKV járműveken utazó hölgyek kezében), annak ellenére, hogy nehezemre esik elhinni, hogy itt tartunk, ez látszik a magyar könyv – és átlagolvasó – színvonalát képviselni. Igaz a merketing valóban szinte szó szerint az olvasó kezébe nyomja a könyveket. Hogy ez mennyire így van: megvettem Fejős Évike Csajokját, és el is fogom olvasni a Brin után, a biztonság kedvéért azért keze ügyében tartva Lukjanyenkót...
GONOSZKODÁS ON Szegény Manót rávettem, hogy dekiláltassa nekem, így most van Fejős Évike dedikálta kötetem. Na, András [4], neked van már? GONOSZKODÁS OFF
A Tuan példamutató marketinggel jött elő a Dreamworld kapcsán. Mivel a könyv (és a világ) tipikusan nem olvasói igény generálta, hanem olvasói igény generáló [3], erre szükség is van. Szélesi mindenesetre tobzódott és fürdött az egészben. Irigylem mindig, hogy képes erre.
Kamukönyv fronton nem tudtam ellenállni a kísértésnek, meg kellett vennem a Föld 99 legkevésbé ismert csodáját. Az a teljesítmény, hogy egy ennyire nyilvánvalóan felesleges és értelmetlen dologba, melynek legfeljebb paródiaértéke (ismereteterjesztő kamukönyvek paródiája) van (az jó nagy, plusz a jó értelemben vett Monty Python-Terry Gilliam fíling) ennyi komoly energiát beleöltek, önmagában tiszteletreméltó. Nem vagyok nagy barátja a szóvicceken alapuló college humornak [6], de a képi világgal és a szép, gondos kivitellel együtt a könyv a maga nemében az utóbbi év egyik legsikerültebb kiadványa (Glória Kiadó).
A Cartaphilus végre kihozta Kate Long könyvét, melyhez a borítókarikatúrát én csináltam. sikerült megint egy (anti)női könyvben közreműködni...
Watson kihozta a legifjabb drúgot – egyelőre keménykalap és sétapálca nélkül...
Kaptam Galaktikát is, Roby-Toby ugyan meglehetős teminátorosra sikerült, de ez van. Nem kell megijedni tőle!
A Gőztársaság téren grafitti verseny. Az OK, hogy szabadon fújhatnak, de az ún. rajongóknak miért kell térdig érő szemetet hagyni maguk után a gyöpön?
A scifi.hunak adtam egy novellát, mely tulajdonképpen a Diagnózis egyik szálát közelíti meg egészen más, talán emberibb nézőpontból.
Ezt akartam mindenképpen elkerülni, de a sors végül úgy hozta, hogy az ÚG 14 írószövetkezeti bemutatója egybeesik a Justitia bemutatójával:
Ugyanitt Trabant eladó.
Ma elkísértem anyámat a szent változatomnak ajánlott templomba, a Horváth Mihály téren. Apám halotti miséjén, tizenhét éve voltam utoljára katolikus istentiszteleten. Mintha a liturgia szövege megváltozott volna azóta, hogy öreganyám a fejembe verte az imákat. Az orgona hangja szép, kórus nem volt, a mennyezet hosszában repedt. Ennek ellenére barokk továbbra is az én világom. Istennel viszont nem kerültünk közelebb egymáshoz:
Isten
Az én Istenemhez nem hatnak imák!
Nem zsarolhatom jó cselekedetek
ostoba ígéretével, praktikák
hozzá nem hatnak. Berekedhetek,
hozzá nem ér el könyörgő szavam,
se átkaim, se könnyeim, se jajom!
Tőlem oly mérhetetlenül távol van,
szerethetem is, azzal se zavarom.
Sosem csillapul benne a teremtés
dühe, a semmi szövetéből kiszab
egy új világot, s továbbáll, ha kész
– mindenható közönnyel. Gonosz nem kap
büntetést, jutalmat a jó. Szenvedés,
öröm, üdv, kárhozat: te ítéld magad!
Jézus persze rulez!
Jegyzetek:
[1] Ami természetesen nem igaz. A könyvszakma ahelyett, hogy nagyüzemivé vált volna, az óriás terjesztői/kiadió konglomerátumok [2] ellenére paradox módon még kisiparibb [3] lett. Az egyetlen nagyüzemi dolog a terjesztés, de, mint a bolsevik gazdaság, az is inkább extenzív és nem intenzív. Azaz a szakma a nagy példányszámú minőségi kiadástól szépen ellavírozott a kis példányszámú kérdőjeles minőségű kiadások felé. A bolsevizmus ideológiai szűrőjét még mindig pajzsul maguk elé tartva a külföldi irodalomban tobzódást a hiányok pótlásával indokolják, amikor valójában leginkább biztosra mennek, és a külföldi termésből is az aktuális sikerkötetekkel árasztják el a piacot. Kulcsművek nincsenek in print, de pl. a női kötetek százával sorjáznak. Az extenzívvé válást mutatja az is, hogy a szakmából kulcsszereplők tűntek el: lektor, idegennyelvi lektor, korrektor... Halkan mondom, az avatott, a kiindulási és kultúrát valóban ismerő, az íróhoz kellő alázatal viszonyuló fordító is kiveszőben van.
[2] Alsómerán viszonyok között óriás, s mint ilyen, rettentően monopolisztikus, ráadásul a monopóliumok még kartelleznek is... What a fine country, this our pleasant Low Meran!
[3] Mint az előző posztban írtam, a könyvtermék előállítása nem a piac szabályai szerint történik. Amikor viszont piacra kerül, a marketing – éppen azért, mert a könyvet többnyire nem valós piaci igények, hanem ad hoc döntések alapján adják ki – szerepe szinte kizárólagossá válik, mert az olvasóra rá kell sózni a könyvterméket, ha akarja, ha nem.
[4] Amit a fogáról mondtál, igaz lehet, én ugyan más szerszámmal igazítanám. A csaj egyébként élőben olyan, mint a saját öreganyja. A karja, hát, azt tudnám feledni! Valószínűleg az agyonfogyasztástól meg a szolitól [5] olyan, mint a fótoznivaló ráncos bocskor, mert áldott emlékű első feleségem (korát el nem árulom, de egy osztályba jártunk középiskolában) bőre kb. tíz évvel fiatalabb...
[5] Büszkén mondom, hogy olyan kerületben lakom, ahol nincsen szolárium...
[6] A GAMF-on töltött három szemeszter alatt örökre csömöröm lett tőle. Erre bumm! A Galaktika szerkesztőségében a Szerkesztő és a Farkas minden alkalommal bőséggel részesíttetnek belőle.
8 megjegyzés:
András!
Ha gyüssz, fókuszálj az apróbetűsre! Ott a lényeg. A szoliban, meg a nők kritizálásában.:))
Tetszik a Justitia. Az érzelmes, leíró részek egyelőre nagyon hiányoznak, de talán majd jönnek.
A Dreamworld-re kíváncsi vagyok, mármint a sikerességére, hogy mit ér az alá tolt marketing. Szerintem az elkövetkezendő hetek, hónapok legérdekesebb fejleménye lesz ez a szál a hazai fantasztikum piacán.
Jaj, azt hittem nem kell kifejteni, hogy a nyolcadik kerületben miért nincsen szolárium... Mert nincsen rá szükség... :-(
Timi, rossz hír: nem lesznek érzelmes leíró részek...
szs,
Én is kíváncsi vagyok. De most lányomnál a kötet. Azért remélem más érdekességgel is szolgál majd a zsáner...
Vizsgaidőszakban még olvasni is van ideje? Okos lányod van! Az én fiam itt jön s megy, szidja az egész oktatási rendszert, mint a bokrot, közben pedig hergeli magát, hogy őrajta csakazértsem fog ki a biokémia… vettem neki egy apró kis füvészkertes kézikönyvet, még azt is szépen lehelyzete az ágy végébe.
Szóval akkor hiába is várom, hogy majd lesznek benne tájleírások, szívfacsaró dolgok… Legalább tudom!
Timi, Tony, gonoszak vagytok! A könyvet pedig majd érettségi után beszerzem és hogy szégyenben ne maradjak majd felveszem a kapcsoltot Fejős Évikével minimum biszexuálisnak adom ki magam, hogy szóba álljon velem és elsírom magam, hogy könyve milyen melegen megérintett (ez valószínű igaz is lesz) és legyen má' kedves írjamán rája a nevét.
A szolikar nem újdonság, tizen/huszonéves csajok közt is van olyan barna, aki a Nap körül keringve is csak fakulna, és a szottyadt bőrüket kifeszítve vitorlázni is lehetne. Milyen jól is jön a Nap közelségében legalább lesz mivel felfogni a napszelet ha már elmentek oda, mert hallották, hogy van ott valami korona is.
Egyébként meg nincsen semmi baj a krematóriumba járó csajokkal (a löttyedt bőrrel már van), általában nem szárnyalnak nagy magasságokban, egyszerűek mint a faék, szóval én szeressem őket.
Andris!
Nem vagyunk mi olyanok!:)) És nem rontjuk a Szerző üzletét, de(!) amikor én elolvastam a könyvét, szívesen odaadom Neked. Nem első eset lenne nálam, mert amennyire olvasni, úgy ajándékozni is szeretek. Nekem legjobb, ha valaki pont erre lakik, mint én, mert fel tud érte jönni, de ez eddig még nem fordult elő, csak a postafordulta.
Grátisz: Ha sikeresen érettségizel, az nagyjából annyi, mint ingyen bekerülni az egyetemre, megkapod a Galaktika 2009. júniusi számát is. Mit szólunk ottan?:)
Timi!
Köszönöm a felajánlást, de nem egyszerű a kapcsoltaom a könyvekkel. Soha sem veszek ki könyvtári könyveket és az antikvárium könyveit sem szeretem. Lehet túl romantikus felfogás, de úgy érzem ha már más is olvasta ugyanazt a könyvet, akkor először neki mondta el a titkait. (Ilyen mondatok után még lehet tényleg homok kerül a gépezetbe...)
Az már csak hab a tortán, hogy olyan könyvet sem olvasok és raktározok szívesen aminek meg van törve a gerince...:-)
A grátisz opciójában már sokkal inkább benne vagyok, de csak abban az esetben ha személyesen a HungaroConon találkozunk! Már ha eltudok/tudsz menni/jönni. Hogy ne legyek ingyenélő cserébe adok neked egy elsőévfolyamos érintetlen Terra példányt, amit dedikálni is tudok, sőt Tony is... hajaj
Andris!
Pont ilyen mániás vagyok én is! A Justitiából 2 db könyv volt és az egyiknek meggyűrődött a sarka. Azt szépen letettem és a másikat hoztam el. Magazinnál is így viselkedek! Vannak olyan eseteim, ez már lehet, hogy pszichés kategória, de ott lamentálok, átnézem, nincs-e benne valami nyomtatási, bármi hiba.
Egy ideje nem járok rendezvényekre. Az angol tanár is ide jön hozzám hetente kétszer. Egyetlen helyre megyek a barátnőmmel és ez a szauna. Imént beszéltem le a ma estét.:)
Na. Két nehéz eset… Ma rendeltem telefonon egy egész kötetnyi olvasnivalót, mert azt sem szeretem, ha darabokban küldik ide…ebből relaxációs technikákat tanulok majd. Ha lesz időm...
Mindegy. Ilyenek vagyunk, mert ilyenek, sokkal jobb ez, mintha mittudomén másmilyenek lennénk, nem olyanok, mint vagyunk. Azért ha mégis mennék dedikálós helyre, ahol ott lehetsz, érdeklődési, érintettségi okodnál fogva, jelezd, vagy jelezzünk. Jó?
Megjegyzés küldése