A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2007. október 17., szerda

Liberté, Egalité, Fraternité

(v)agyhalál.

A Francia Gőztársaság jelszava, melyet nyugodtan tekinthetünk a liberalizmus alapkövének is, értelmezései* révén igen sok bonyodalmat okozott, többek között például a liberalizmus mostani gyakorlatát és elméletét.

A legfőbb félreértés természetesen az egalité tagból jön. A felvilágosodott jóemberek, mivel okos népek vótak, ezt eredetileg úgy értették, hogy törvény előtti egyenlőség. Eszükbe sem jutott, hogy két bármilyen ember akármiként is egyenlő lehetne másképpen. Legfeljebb súlyra vagy magasságra, de az meg kit érdekel! Például lefogadom, hogy nagyjából azonos a súlyunk a Győzivel. (Ez itt az irónia helye.) A magyarság szégyene listán sajnos megelőzött, de így van ez a listákkal, szekvenciálisak, valakinek muszáj feljebb lenni, különben nem lista a lista. Egyébként a lista ajánlója azt sugallja, hogy ezen a listán alább kerülni a kétesebb dicsőség. Bocs, Győzi, én nyertem!

Bizony az egalité a bibi: a modern liberális ezt elméletileg már úgy interpretálja, hogy az emberek teljesen egyenlők, miközben a gyakorlatban eszébe sem jutna a Rózsadombról leköltözni a Nyóckerbe**. (Ez itt az irónia helye.)

De mindezt nem politikai célzattal írtam ide (Dehogynem!), hanem azért, hogy rávilágítsak ennek az egésznek a legalapvetőbb tévedésére, hogy tudniillik az emberek basznak egyenlőek lenni, már alapból kétfélék a büdösek, férfiak és nők ugyebár, majd innen egy kis bakugrással eljussak oda, hogy igenis van női irodalom.
Ugyanis ide, bár erre a csattanó liberális maszlag-mérgezés korában nem sok kutatást folytattak, egy kis logikai levezetéssel tényleg el lehet jutni. Abból a materialista tapasztalatból kiindulva, hogy az agy működését alapvetően befolyásolja a hormonális környezet, megkockáztatva azt a feltételezést, hogy a nők és férfiak testében eltérő hormonális viszonyok uralkodnak, talán nem nagy merészség ahhoz a következtetéshez eljutni, hogy az a homeosztatikus sejtautomata, melyet általában a koponyánkban tartunk, egy kissé eltérően működik a kétféle hormonális levesben.
Innen már sétagalopp. Ha az írás a gondolkodás terméke (Tudom, nem mindenkinél, kérlek, ellenőrizd a scriptórum szó eredeti jelentését! Ez itt az irónia helye!), akkor az eltérő gondolkodás nyilvánvalóan eltérő irodalmat szül.
QED.

Minderre azért kerítettem sort, mert egyeseknek nem elég a női irodalom szerzővel, olvasóval, témával/szereplővel történő definiálása. Tehát nekik itt az egyszerűbb, bár sajnos negatív meghatározás:
Női irodalom az, amelyet az emberiség XY kromoszóvával megvert (és hím nemi hormonokban úszó agyú) fele nem szívesen olvas.
A hölgyek felsőbbrendűsége itt is bizonyított, mert az XX kromoszómával megáldott (női nemi hormonokban tocsogó) másik fél nemcsak többet olvas manapság, de sokkal toleránsabb is a másik nem alkotásaival szemben.***

Egy jóakaróm

feddően/elismerően azt írta mélben, hogy kitűnően értek a szarkavaráshoz. Ha a vélt igazam kimondása szarkavarás, akkor én vagyok a legnagyobb szarkavaró a világon. A világ egyébként odáig süllyed, hogy nem csak a vélt igazság, a meggyőződés kimondása, hanem a valódi igazság artikulációja is szarkavarásnak minősül Alsó Merániában.
A vélt igazságnak ezt a kimondását egy nem jóakaróm viszont bunkóságnak nevezte, tehát neki viszont azt üzenem innen, hogy akkor bizony én vagyok a legnagyobb bunkó a világon.

Hogy ne érezzem magam egyedül

Az alábbi idézet egy ember blogjából való:

„Azt hiszik, én nem tudom mennyivel jobban járnék, ha hallgatnék eredendő gyávaságomra és veszteg maradnék, befognám a számat. Tisztes koromhoz illő bölcsességgel, megértő mosollyal venném tudomásul a világban kialakult szabályokat: a nyúl menekülni köteles, a tiltakozó kussolni, nyugodtan élnék, békében kelnék-feküdnék, még a kutyám se volna sánta.”

Vérszagra gyűl

az éji blogolvasó.
Az az előnye a blogtulajdonosságnak, hogy az ember követni tudja, hányan olvassák. Well, a Csodaidők recenziót többen, mint az összes addigit együttvéve, ami elég nagy szám. Különös ez, mert olyan könyvekről is olvashatsz mellesleg ott, amelyek Alsó Merániában még meg sem jelentek.
Félek. Ez harry potter-i méretű rajongótábort jelent, és egy ekkora tömegben már akadhat valaki, aki egészen komolyan veszi magát. Az ismert graffiti jut eszembe:

„Szavazz a liberálisokra, vagy lelőjük a kutyádat!”

Szerencsére macskabolond vagyok, vagy ez a cicákra is alkalmazható? Nehogy mán! (Ez az egész az irónia helye, te!)

Örömhír

Watsonnak. A Cartaphilus az idén egy csomó Anthony Burgess kötete is megjelentet, melyek közül az első már kapható is az Alexandrában. A címlapon ékeskedő TARkó nem árulom el, hogy kié.

Lányomnak mondom,

menyem is értsen belőle.
Anekdot1:

Einsteint, amikor már javában Einstein volt, eccer meglátogatta egy ifjú költő. Sétáltak egy parkban, beszélgettek, egyszer csak az ifjonc megállítja Einsteint, és előrántja a noteszét:
- Bocsásson meg, professzor! Támadt egy gondolatom, le szeretném jegyezni a többi közé, hogy el ne felejtsem!
- Érdekes – mondja Einstein -, nekem egész életemben csak egyetlen gondolatom volt.

Anekdot2:
Karinthy, aki akkor már javában Karinthy volt, vetette oda egy feltűnően álszerény fiatalembernek:
- Mondja, mire olyan szerény maga?

Variáció:
Könnyű volt Einsteinnek szerénynek lenni! Ő volt Einstein.

Jegyzetek

* Bizony, a szent könyvek értelmezései viszik állandóan félre a vallásokat is. Valahogy minden szent-ember generáció beléjük akarja magyarázni a saját érdekeit, és ebből csúnya dolgok szoknak következni.

** Az ezerszer áldott nyolcadik kerület az olyan megrögzött marxisták lakóhelye, mint az ezerszer áldott Fejes Endre. A hónap végén, ha minden jól megy, én is odaköltözöm, és majd jókat fogunk együtt dübörögni négyesben. Bandi bátyámmal, Faludy mesterrel, mert ő is a közelbe költözött már, sajnos meg Mándy Ivánnal, aki a szomszéd sarkon lakott majd.

*** Népszerű urbánus legenda, hogy az ivóvíz ösztrogén tartalma miatt a lányok nemi érése felgyorsul, a fiúcskák pedig a hagyományos értelemben kevésbé férfiasak lesznek. Néha hajlamos vagyok ezt a legendát elhinni, viszont akkor nem tudom hova tenni a terjedő női militánsságot és arroganciát, melyek tipikus tesztoszteron hajtotta magatartásjegyek. Ennyit a városi legendákról.

3 megjegyzés:

Monsterkid Pete írta...

Ó, ez tényleg örömhír!
Ezt a TARkó-el-nem-árulást viszont nem értem. Ez azt akarja jelenteni, hogy elvileg tudnom kellene? :|
W

Monsterkid Pete írta...

(Arról lehet tudni, hogy vajon a Mozart & the Wolf Gang is a tervek között szerepel-e? Régóta dédelgetett álmom egy Burgess-magyarítás, de csakis hobbiból, ha jó sokat lehet vele tökölni. Sürgető, nyomasztó határidővel nem lenne érdemes.)

Balfrász írta...

Dear Watson,

you shouldn't know anything about it but some guess can be taken.
Did you say you want to spend MORE time with a translation than you generally spent? A decade? Or more?

I dont't know the publisher's plans only the Hungarian titles are public:
Mr. Enderby - bepillantás
Enderby úr külvilága
Enderby fekete hölgye
A narancsműves testamentuma
Earthly Powers (I really don'know why. I guess, the translator hasn't got it yet.)
A zongoristák.

This last one can be the mentioned book. Who knows?

Best regards

SH

De amint látom, még a Hobo Vadászat is kijő valami szövegkönyv-féleségképpen.