vagy flood?
Jött két komment saját flood vádjaimra.
(Azért az már nem mindenapi agybaj, ha a valaki saját látszat sikeréért mást vádol flooddal, ugyebár?)
Egy kis magyarázatképenn elkészítettem a régen megígért esszét a Sikerrül. It's up to you, mennyire veszed komolyan.
Konkretno, a Harmadik fázis esetében: hiába érzem én, mint szerző, hogy a legjobb írásaim egyike, a magyar fantasztikum legnagyobb élő kritikusa és barátai egy esetben már rendkívül jól próbáltak szórakozni rajta - anélkül, hogy ismerhették volna. Természetesen másodszor is megpróbálkozott a megjelenéskor.
(Mondjuk, akinek teszik, végül is ennek a viselkedésnek köszönheti, hogy magam is elveszítettem minden skrupulusomat, és lazán elengedtem ezt az írást.)
Namost ennyi szenny, még ha tudja is az ember, hogy puszta gyűlöletből (maradjunk ennél, ez a legpozitívabb ok, legalább valami nagyvonalúság van benne) is jön, elgondolkodtat: tán tényleg szahar az írás. És a korábbi közönségsikerek fényében, illetve azok pozitív következmény nélkülisége miatt, egy újabb szavazás ilyen eredménye inkább szkeptikussá tesz.
De, Fülig Jimmy őszinte sajnálatára, nem adom fel. Még ha tízszer ekkora flood is jön.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Amíg ilyen jó írások születnek a gépeden, addig ne törődj az olyasfajta következményekkel, mint az emberisége leselkedő veszélyek :)
sezlony
Szerintem is jó az írásod. Túllép a mai scifi trenden, hangulatos, tisztán fogalmazott. Rád szavaztam, bár az Őszinte is tetszett. Aki az utóbbit írta, tud írni.
A kritikisokról: Jó lenne, ha nem háttér-információk és a belőlük származó érzelmi töltések befolyásolnák őket, ha véleményt alkotnak.
Azért publikálódott az írás mert már nem törődök az ilyes következményekkel.
Halál az emberiségre! Ámbár, az olvasók közül érdekes módon senki sem agyal azon, mi is van a kisatírozás alatt. Ez némiképp megnyugtató.
Egyelőre nem tudok Galaktikát olvasni, mert valahol odahaza gyűlnek. De kíváncsi vagyok.
A kritikus is ember, anélkül nem lehet, és még a legnagyobbak sem mentesek az egyéni elfogultságoktól és érzelmektpl, lásd a Harold Bloomról és Kingről szóló posztokat. A szeretet/gyűlölet kritikákat is meg kell írni, csak nem kellene publikálni.
Elolvastam a Sikerrül írt gondolataidat. A végén van egy erős túlzás, amit helyesbítenék: nem igaz, hogy semmiféle kritikai fogadtatása nem volt a Justitiának:
„Az első hazai kisregény biz igencsak magasra tette a lécet!
Az, hogy végig a vak hősnő (=remekül kitalált karakter) érzékszervein keresztül éljük át az eseményeket, pluszban a lány gondolatait is ismerve még a véleményét, világképét is megismerjük, szintén remek húzás. Ehhez társul még a remekül kitalált és jó alaposan megcsavart történet, mely minden egyes epizódban fordul egyet. Így a végkifejlet "Vége?" még sejtetni is engedi hogy az író is elgondolkodott a végkifejlet utáni lehetőségeken, egy esetleges folytatás ürügyén. Én várni fogom!
(Nem tudom, lehet hogy azért érzem így, hogy egyhuzamban {jó, ebédszünet közbeiktatva }olvastam el a regényt d mintha a végén kicsit elfáradt volna az író az alkotásban.)
Értékelés: 10 pont” (Necroman Mk2, solaria)
„Justitia tündöklése és bukása
Merthogy Justitia az utolsó részben akkorát tanyázott, mint ide az Újvilág! Nahát, nahát…
És majdnem totálisan fakultatívan. Ámbár, nem állíthatjuk, hogy előjelek nélkül. Hiszen ott valahol, a harmadik rész táján a történetnek egy kis érzelmi bukéja indult érésnek. Aztán a negyedikben egy, amolyan romantikus milieu-be illő kliséízű jelenettel kipukkad a lufi. Személyesen nincs különösebb kifogásom a love motívumok ellen, végül is az SF-ben is lehet méltó helye a férfi-nő kapcsolatoknak, sőt, még az erotikának is. De amit ez a Justitia művel!
Hiszen ez egy igazi féktelen ámokfutás, 190 fokos fordulat mindazzal szemben, amiért addig élt, amire kiképezték, amire olyan büszke volt. Gyakorlatilag egy szempillantás alatt elhajítja magától teljes erkölcsi meggyőződését, hitét, mindent, amit addig szentnek tartott. Pedig teljes, hathatós (pszichológiai) eszköztárral rendelkezett, hogy leküzdje a küldetése során felmerülő gyengeségeket, kísértést, tévelygéseket. De akkor, a döntő pillanatban ráadásul bevillan egy kis szuicid gondolatvillám, majd jön az a bizonyos „giccsgyanús” mondat… „Két ugrás…” és máris kész, vége az igazság világának!
És elindul a verekedés, kardozás, vérengzés, csak most totálisan fordított előjellel Justitia-társa és az egész igazságvédő rendszer ellen. Mert azért gyorsan az is kiderül, hogy ez a rendszer nem tökéletes, sőt… Így aztán egyből rendelkezésre áll az indok is, hiszen elvetemült felettesek, Bírák ellen sokkal könnyebb fellázadni. Néhány apró baklövéstől eltekintve meglehetősen sikeresen lázadni. Közben azért még megold egy parányi rejtélyt – leleplezi az agyában zsibongó Szörny kilétét - a klónozott gondolatellenőr távtelepatát, akit saját kérésére egy utolsó vérzivataros őrjöngésben megszabadít nyomorúságos kínlététől.
Ezek után már nincs hátra más, mint meglógni az álságosnak bizonyult igazságosztó rendszerből, ja, az újonnan beszerzett szerető társaságában. És hogy a kis famulusa nem hajlandó velük menekülni? Hát istenem, legfeljebb soha többé nem gyönyörködhet pazar pasija teleoptikai látványában.
És legutoljára még egy ravasz kecsegtető-provokatív kikacsintás az olvasó felé, az esetleges folytatás ígéretével.
Szóval ez nekem nem jött be! Pedig annyira belelkesedtem az első három rész olvasásakor. De az ügyesen felvezetett és élvezetes történethez képest ez a záró pár oldal elsietettnek tűnik, mintha a végére gyorsan ki kellett volna találni valami jó kis csattanót. Nem sajnálom én a boldogságot, sem a szexet, orgazmust a Darázstól, de nekem valahogy nem működik az egész, nem érzem kellőképpen megindokoltnak a pálfordulást, nem hiszem el. Valami hiányzik. Sajnos.
De most már tényleg abbahagyom íróink abajgatását, legalább addig, amíg mindenkinek sikerül helyrerázni szétcincált idegrendszerét.” (Odo, solaria.hu
Ez csak kettő, de biztos van több is, valamikor én is összefoglaltam a benyomásaimat róla.
sezlony
Hinnye! Hogy miket nem átallott írni hirtelen felindulásból ez a gonosz intergaktikus kritikus. Abcúg, Odo, le vele!
Közfelkiáltással bannoljuk ki innen!
Anonim Al... koholista helyett ...akváltó
Válasz a Postban.
Kedves okosk-Odó!
Inkább regisztráltasd magad, mert tényleg elveszel az Anonim Alkeszok között, és ott találod magad Brice Willis mellett... Kell az neked?
Megjegyzés küldése