A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2009. július 10., péntek

A Piece of Shit

Az Élet...

Megjelent az ólban (Hatvágner?) Attila elfogulatlan, visszafogott és mértékadó Justitia-véleménye. Mivel ennek bekövetkezte és kimenetele olyan biztosan megjósolható volt (a pontos időpont híján), mint, mondjuk egy nagy földrengés a törésvonalak mentén, maga a tény nem is érdekes. Ami érdekes, az, hogy Attila ezúttal nem maradt az ól biztonságos gőzölgő langyában, rokonai, barátai és üzletfelei óvó, meleg ölelésében, hanem, tudomásom szerint először színes, változatos, termékeny, előremutató és hasznos életében kirándulást tett a Solariára is – relytély, mi okból. Talán a megkopóban a "lánglelkű-gonzó-kritikus-megvédi-az-olvasóközönség-pénztárcáját-az-élete-árán-is" imázs kopóban van? Magyarázzuk a bizit? Elfogyott a kézkrém és/vagy a paírtörölköző? Csíp a pisi? Mindegy...

Nem ezért szar az élet, hanem mert megkezdtem egy negyvennapos antibiotikum kúrát. Egy mikrobi tenyésztés kimutatta, hogy valószínűleg mi hozza vissza tizenhat éve állandóan Arcüreg Gyula bácsit, akinek e kies alsómerán koratavaszon népes családja kinőtte széles homlokomat és leköltözött a torkomba is. Hogy az üregekből eltávozzon a vén gazember, valamennyi rokona, barátja és üzletfele, bizony ilyen hosszan tartó kúra kell. Hallottam olyan rémtörténetet, hogy egy feltört lábujj ütötte résen felhatolt ez a kedves familia egészen a csontvelőig, és onnan aztán kétszer ennyi ideig tartott kilakoltatni a pereputtyot.

A mellékhatások: rossz közérzet, étvágytalanság (ez sohasem jön rosszul), fémes szájíz, esetenként szívritmuzavar, ezzel kapcsolódva opcionálisan halálfélelem...

Sejtem, hogy amikor egy bizonyos názáreti ács fia – Véletlenül? Véletlenül? – pontosan ugyanennyi napra elvonult a sivatagba, valójában ez történt vele. És, amikor visszatért, már nem volt a régi... Semilyen tekintetben. Csak vicceltem.

Belekezdtem az előző és következő évtized egyik legfontosabb könyvébe, mellesleg egy nagy író hattyúdalába – olyan otromba, pontatlan, szakmailag is röhejes fordításban, ami egyszerűen méltalan. Mellesleg a könyvet, mely valóban az előző és következő évtized egyik legfontosabb könyve, négyszáz forintért vettem a Népszínház utcai sarok-CBA könyv bargainjében. Sic transit...

And now, something completely different...!

Van egy nyelvi problémám, nem hagy nyugodni: ugyanarra az objektumra vonatkoztatható-e egyenértékűen a "gennyes hájgombóc" és a "hájas gennygombóc" kifejezés. Ugyanakkora hatékonysággal fedi-e a valóságot mindkettő, és ha nem, akkor melyik miért?

15 megjegyzés:

Timi írta...

"Ha felütök valahol egy Borges- Márquez- vagy Kundera-könyvet, azoknak minden bekezdése úgy van megírva, mint egy teljes regény. Persze azokat igazi írók vetették papírra, nem lelkes, nyelvtanból és fogalmazásból felmentett amatőrök."- írja ott egy hozzászóló (kabal) és mind szépirodalmi szerzőket sorol.

Azért megnézném ki ez az Attila, csak állandóan regisztrálni kell mindenüvé.. Bár érdemes lenne olyan szempontból, hogy megmondjam, csak ennyit és nem többet:
"Attila, maga féltékeny az Antal Józsefre. Ennyi."
Ezt írja:
"..sajnos a szerző jelenleg még nem elég érett meg ahhoz, hogy önálló kötete jelenjen meg.":)))
Diagnózis idején már érett vót??
Egy a lényeg: veszik a könyvet, olvassák, aztán csak morogjanak!

Be kéne regisztrálnom, hogy ki ez az Attila és mit alkotott, mert hátha "egy Borges- Márquez- vagy Kundera-könyvet", ahogyan kabal hozzászóló felemlegeti a nagy neveket.

Timi írta...

Solariáról jól el lett paterolva mindenesetre.
"No, ha más nincs részetekről, mint a legyek kedvesebb, ojjektív, építőbb, mindez felszólító módban, akkor lépnék is erről a fórumról." Aztán mégsem megy, hanem tovább mondja és ma elég fáradt vagyok, de nevetnem kellett az egész, parttalan, értelmetlen vitán... nem is értem! DE legalább egy ismerőst láttam ott, a Sezlonyt!!:), aki
Betűvető és -arató. Teccik!:)
Na. Ha én belelendülök és szintén írok egy regényt.. Majd az is így meg lesz vitatva?? Nem bánnám. Vicc kedvéért pláne jól esne.

Szerzőnek: Gyógyuljon meg! Kúrálja magát és Attila mondandóját pedig helyén kell kezelni. Humor kategóriában. Nem szeretem, mikor így kapaszkodik valaki.. nyomul, mint az Attila. Negatív formában. De demokrácia van. És kell a reklám is - neki.

Névtelen írta...

Timi,
véleményem szerint ne regisztrálj sehova annak érdekében, hogy megtudd, ki ez az Attila gyerek.
Ő már retro.
Erőlködése unalomba fullad, és a többség még arra sem méltatja, hogy felháborodjon újabb fröcsögésén.
Sokat veszített lendületéből, sosem lesz már a régi.
(talán ő is elvonult negyven napra valahova) :P

Laura

Timi írta...

Laura!
Nem regisztrálok, de olyan dolgokat ró fel Antalnak, amivel számtalan helyen találkozhat a szépirodalomban is. Teljesen természetes formában pl. Füst Milánnál.

"Ha emlékszünk, a szerző olyan két éve jött ki első regényével, amelyben egy jövőbeni orvos csömörlött meg attól, amit addig csinált és kezdett valami egészen másba. Most itt a második regénye, amelyben egy jövőbeli nyomozó csömörlik meg attól, amit eddig csinált. Járt utat járatlanért, ugye."- kezdi Attila.

Ha elolvassa Füst Milán: A feleségem története és A mester én vagyok című könyvét, hát meglátja, hogy a járt utat járatlanért elhagyni a legnagyobbak sem! Elsőben a hajóskapitány, következőben a postáskisasszony kálváriája.

Bárki legyen is ő, én sem vagyok egy nagyobb valaki, de ilyen szarvashibába nem futok. Rögtön az elején. És végig tudnék haladni a mondandóján, mennyire az irigység szól ki belőle.
Milyen volt a "régi Attila"? Én 41 leszek idén. Az ember alapvetően nem változik. Amit ma lehoz, abban ott a múltja és a jövője is.

Hátha ide is beleolvas néha és legalább elgondolkodik..:)

Timi írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Timi írta...

Nem bánnám ám néha, ha Maga (tuggya ki!) rámszólna, beszólna, hogy túl vagyok itten tengve.

Bár azt mondom: ha így rám jött az írás, abból még akármi lehet! Persze most gondolja, mi lehetne, én is kérdezem.
Beugrott nekem a Marsbéli Krónikák és a szerzővel készült beszélgetés, meg a zsinórok, meg az ötletei, hogy telefonon aztán bejelentezzen halála után is...

RB: "El kell olvasnod a kortársakat, mondjuk 19 éves korodban, hogy tudjad, mi történik, hogy mi a helyzet. Ahogyan öregszel akkor, úgy próbálj meg kitörni ebből a közegből. Ha sokáig csak sci-fit vagy fantasy-t olvasol, akkor egy idő után már csak a kliséket fogod ismételni, olyan regényeket, novellákat fogsz írni, amelyekben már semmi eredetiség nincs. Az a baj a jelen sci-fijével, hogy ugyanazokat a történeteket látod minden polcon – galaktikus birodalmak, sárkányok és labirintusok, stb. Ez szörnyű! Ha jó író akarsz lenni, akkor ki kell törnöd ebből."

Névtelen írta...

Timi,

azt próbáltam jelezni, hogy kár az energiabefektetésért, időpocsékolás megérteni Attila motivációit.
Szerintem még ő sincs tisztában azzal, hogy mit akar valójában. Ahogy Tony írta, megjósolható volt a reakció, Attila gyakorlatilag akkor elkezdte a regény kritikáját írni, amikor még meg sem jelent a mű. Nyilván ő is tisztában van vele, milyen komoly olvasási-és szövegértési nehézségekkel kell megküzdenie, ezért nem is töri magát, hogy részletes, elemző kritikát írjon, egyszerűbb csapkodni a sötétben, majd csak eltalál valamit. Megtapasztaltuk, hogy Attila a legritkább esetben/gyakorlatilag sosem(a kívánt határozó aláhúzandó) olvassa el azt a művet amelyet "kitüntet" a figyelmével. Bele-belekap, átpörgeti a lapokat az ujjai között, majd felcsillanó szemmel lecsap egy szövegrészre, mondatra vagy szóra, amely - szerinte - nem illik a történetbe, stílusidegen, értelmetlen stb. (tetszés szerint kibővíthető a felsorolás).
Ezért fordulhatott elő az, hogy Tony novellájában nőnek nézett egy férfi főszereplőt, illetve rosszul következtetett egy-egy jelenetből (többek között ezek a bizonyítékok is arra, hogy Attilánk nem olvas).
Konklúzió: Attila nem ír (regényt vagy novellát), nem publikál (csak gonzót), nem olvas (nem ér rá a gonzóírás miatt), és sajnos már nem a régi (a rajongói egyre csökkenő hordája legnagobb bánatára). A fröcsögésein már alig-alig kapják fel a fejüket a "kiválasztottak", legfeljebb megrántják a vállukat: na és?!
Az ő ideje leáldozóban van, és csak az Isten tudja miért vesztette el a kedvét (hitét) és képességét a kritikaírásra.
A Justitia gonzója gyenge próbálkozás - ahogy ezt páran megjegyzik a kommentelők közül is. Unalmas és érdektelen.
Az rpg-re pedig nem regisztrálsz, ha nem akarod, hogy rád ragadjon a sok szenny. :)

Laura

balfrasz írta...

Kösz, Laura, hogy némi felvilágosítást adtál, és fölötte hasznos tanácsot a NE regisztrálásra és a NE hozzászólásra. Valóban nem érdemes - csak arra várnak, hogy valaki, mit sem sejtő odatávedjen, és ellenvéleményének adjon hangot.
Timi,

Sokkal tartozom Attilának. Tényleg. Ha ő nincs, meg rokonai, barátai és üzletfelei, ez a blog nem jött volna létre. Egyszerűen kellet egy fórum, ahol nem ellenséges terepen, tehát nem úgy, hogy a csürhe kiforgatja minden kötőszavamat elmondhassam én is a véleményem. Az bejött, hogy idegen portán a kutya is halkabban ugat...

Hosszú, jellemző és kínos történet ez, jóval bonyolultabb, holmi irigységnél. A személyem elleni általános gyűlölet jól nyomonkövethető azokig az eseményekig, amikor szóvá tettem Nyuszi rokonainak, barátainak és üzletfeleinek a fantasztikum monopolizálására tett igyekezetét és megmutattam, hogy az egész bagázs tulajdonképpen egyetlen baráti társaság. Előtte nem voltam céltábla: amikor 2005-ben a Jutitia első könyve gyakorlatilag a maival egyező szövegel megkapta a Galaktika közönségdíját, semmi ilyesmi nem következett be - akkor még nem voltam ellenség.

Azóta ezek a törekvések csillapultak, és hízelgem magamnak azzal, hogy ebben én is részt vállaltam.

A kommenteket már el se olvasom, nem vagyok kíváncsi az együttröfögésre - olyan nyüvek mondanak véleményt a csürhe vezérkanjait követve, akik el sem olvasták a szövegeket. Egyszer majd felnőnek - a nyűből döglégy lesz. Ez nagyjából generációs ügy, az rpg.hu az ezredforduló előtt egész rendes hely volt, még novellapályázatot is nyertem náluk. :-)


Az a nagy baj, az óriási baj, hogy nincs valódi irodalomkritika Magyarországon, mely a népszerű irodalommal foglalkozna. Így aranysztenderd sincs, amihez igazodni lehetne - marad ez a véleményfröccs, a gonzó kritika, ahol a vélemény-meghatározó személye és rajongótáborának elmeállapota fontosabb, mint a mű, melyel foglakozik.

Timi írta...

Laura!
Értem. Azt hittem Hunter S. Thompson (Félelem és reszketés Las Vegasban), Tom Wolfe (Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal) és Vágvölgyi B. Andráson kívül más nem ír gonzó-t.:)

NEM regisztrálok!! Elég nekem, hogy itt jelen vagyok és azt hiszem, másnak is bőven elég!:))

balfrasz írta...

Nem hiszem, hogy a gonzó újságírók valaha is írtak gonzó kritkát...

Timi írta...

Balfrasz!
Én is sokkal tartozom bizonyos újságíróknak, akik folyamatosan segítettek engem!
De nem érzem úgy, hogy azért, mert túlhaladtam őket, nekem szégyenkeznem kell.
Elindultam. Ebben segítettek. Az, hogy megérkezem-e valahová, az saját felelősség. Nyilván én is adtam, "mutattam" valamit, ha annyira segítettek..nem?:)

Ha valaki ki mer lépni, és mást mer alkotni, saját véleménye lesz dolgokról, ő számoljon azzal, hogy a közösség kitaszítja, de azzal is, hogy általa előrébb léphet. Különben ugyanazt a pocsolyát tapossa! Abba fog belebüdösödni.

Névtelen írta...

Valaki megszóllíttatott, de nem tudom, hogy a hsz-ező kollektíva melyik tagjára vonatkozik a felhívás. De merő szolidaritásból akár én is igazolhatom, hogy itt bizony krónikus grafomániás túltengés este forog fenn.
Na, vissza az áldott-nyugodt szilentiumba...

Timi írta...

:) Néha azért jöjjön elő bátran, ha úgy érzi!
Érdekes dolgok történnek mostanában... legalábis velem. Az életem fordulatot vett.
Hogyan jön ez A.J. blogjába? Itt kezdődött minden. Vagyis folytatódott, mert mióta írni tudok, azóta írok..., aztán 15 év szünet jött, mert karriert építettem és most már újra írhatnék..
Bár azt mondják:
Az ihletet erőltetni nem lehet!!:)

eloy írta...

Nekem azt áruld el inkább, hogy mely könyvre céloztál, mint a múlt és jövő évtized legfontosabb műve?

balfrasz írta...

Eloy,
erre:

http://bookcrasher.blogspot.com/2009/07/michael-crichton-kovetkezo.html

Miért nem segít nekem senki a nyelvi problémám megoldásában?