Örömteli és hálátlan dolog barátok írásairól írni, bár az igazi barát nem sértődik meg a baráti bírálaton, viszont az igazi ellenség csak az elfogultságot látja, bármit is teszel.
Az öröm abban van, hogy a barátod ír - és az írása megjelenik.
Well, én elfogult vagyok és leszek, de azért írni fogom három ember könyvéről, akiket barátaimnak vallok. Leglőször Csóka Feri kisregényéről, egyszerűen mert azt kaptam meg elsőként és az efféle dolgaimat szeretem időrendben intézni.
Különben is, az udvariasság úgy kívánja, hogy a vendéggel foglakozzunk először, még ha ez a vendégség kényszerű is, a vendég valójában legszorosabb családunk tagja, akit "csupán" távolabb sodort a történelem. Mert Feri, lévén szlovákiai magyar író, a könyv Szlovákiában megjelent könyv, egyelőre vendégnek számít a hazai irodalmi életben*, bármennyire is részese a szlovákiainak, sőt a nemzetközinek. Sajnos. De remélem nem sokáig.
*Nem mintha mondjuk én része lennék bármilyen irodalmi életnek, de ez külön történet, és különben sem lennék olyan klub tagja, amelyik engem a soraiba fogad...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése