A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2007. október 8., hétfő

Exanime

Lányommal vasárnap az ANIMECON-on a Pecsában.
Valaki - vagy én, vagy ez a rengeteg ifjú ember - mélységesen téved ezt az egészet illetően.

Megnéztünk egy filmet (ezen az ANIMECONon a rendezvények többsége nem filmvetítés - ????) valami istennőkről akik a földiek boldogságát igazgatják, de valójában valamiféle párhuzamos univerzum vagy mi lakói. A legmélyebb és legzavarosabb katymasznak tűnt számomra, amilyet Hollywood még a legrosszabb pillanataiban sem produkál. A katymasz leöntve szirupos szentimentalizmussal, kis öko-izével és rengeteg forgatókönyv-klisével.
A grafikai (művészi?) tálalás a manga legrosszabb megelevenedett hagyományai szerinti torz, ámde rettenetesen sematikus pofák halmaza, ahol úgy tűnik, a legfőbb követelmény a "cukiság". Mindez viszont valóságos, perfektuális hátterekkel, szépen mozgó ruhákkal, jelmezekkel, meglehetősen kivitelezett, látványos (bár szokás szerint teljesen értelmetlen) 3D betétekkel.

Ami az egész rendezvényen mélyen megdöbbentett, az az elfojtott szexualitás légköre, a kamasz és pedofil álmokat (kamaszfiú és a legrosszabb fajta cukrosbácsi, legyünk pontosak) megtestesítő lányfigurák özöne. (Ez a japán néplélekből táplálkozna, vagy egyszerűen csak a biznisz rakta rá?)
Amelyek testétől a tésztapuha vagy anorektikus kamaszlány testek, akik ezeknek az animált hősöknek a jelmezeit viselték, fényévekre vannak.

A másik döbbenet erre a divathullámra rárakódott kutyakemény biznisz tapasztalása, mely a belépődíjjal kezdődik, és a fényes papírra nyomott, de tökéletesen semmitmondó (+plusz tömény középiskolás humor az olcsóbbik fajtából) magazinon és mangákon át a borsos árú szerepjátékkártyákig és a még borsosabb figurákig. A lányfigurákat elnézve csodálkozom, hogy ezeknek a guminőváltozata még nem tűnt fel a piacon. Vagy az ötvenszázalékos női (kamaszlány) részvételt nézve a cuki fantasy vibrátor.
A nemi nyomor mocsarai parttalannak tűnnek, és úgy tűnik, az ipar csak szélesíti őket, ahelyett, hogy lecsapolnánk.

A harmadik reakcióm a szégyen lett. Valóban nem tud semmit nyújtani a nyugati civilizáció ennek a temérdek és láthatóan kreatív és könnyen lelkesíthető fiatalnak, mely versenyre tudna kelni a sematizmusnak és az igényesen tálalt igénytelenségnek ezzel a hullámával? Közelebb áll a gyerekeinkhez a japán lélek és kultúra, mint a saját civilizációnk? Mert ez nekem nem fúziónak tűnik. Vagy ha igen, akkor a fuzionált részek mindegyikéből a legrosszabbnak sikerült elegyednie. Akkor viszont hol vannak az értékek? Kicsapódtak az elegyítés során, a csapadékot pedig kidobtuk? (Hadd legyek egy kicsit vegyész!)

Ha így van, furcsa dolgok lesznek itt pár évtized múlva. Ha lehet, nem kérnék belőle.

11 megjegyzés:

Névtelen írta...

Üdv,

az utóbbi években az anime és manga második betörése hazánkba szerintem nagyon rosszul történt meg. Azok az orgánumok amik igényesen próbálták tálalni ezeket rendre elvesztek az előző évezredben (pl. Mangamánia magazin, ha emlékszik valaki) és helyette a Pokémonnal génkezelt, újhullámos művek jutottak el id először.
Sajnos úgy tűnik nekem, hogy japánban is történt egy mentalitás beli változás az ezredforduló óta ami nem pozitív, viszont sok pénzt lehet vele összeharácsolni.
Nagyon kevés rendező munkájában érezhető még az ami miatt az anime műfaj jó lehet, de ők is egy idősebb korosztály (pl. Miyazaky, Oshi).
A CON-ok pedig...16 éves újgazdag kislányok játszótere lett. Én így látom.

Unknown írta...

Üdv,

Nem vagyok otthon az anime világában, nem tudom mi számít klasszikusnak vagy kiemelkedőnek, de elég sok japán szecska végignézését kényszerítették már rám.

Én két kategóriát vélek felfedezni, az egyik a pokemon színvonalú butaság, a másik pedig az eltúlzott, sejtelmes, érzelgős, misztikus baromság, ami már annyira művész, hogy az fájdalom.
Tényleg ennyi lenne az egész vagy csak én nyúltam nagyon mellé?

András

Névtelen írta...

András: Te nyúltál nagyon mellé. Meg Balfrász. Vitát itt nem ér a téma -- ha nem akartok alaposabban utánanézni, hát nem néztek. Nem változtat semmin a dolog.

Balfrász írta...

Nem vagyok szakértő, nem is akarok az lenni, mert amit eddig láttam (odakint párszor néztem, ameddig bírtam, az Animidnight-on adott opuszokat, amelyek azt hiszem már átestek egyfajta válogatáson) abból csak azt tudom, hogy amit ismerek az nem teszik és nem tudok vele mit kezdeni. Ez a rendezvény nem győzött meg az ellenkezőjéről.
Ebben a posztban mindössze arról értetlenkedtem, hogy az, amit láttam mivel több, mint a nyugati civilizáció hasonló zsánerű terméke. A fogyasztói hisztériával? Vagy a gyermeki filozófiával/üzenetekkel melyet közvetít? Vagy azzal a fajta szexualitással mely jelen van?
Van egy olyan érzésem, hogy a zsáner Japánban szellemileg már hanyatlóban van. És ezen a kiadott áruk tömege nem változtat.

Névtelen Barátom,

A "ne nyissunk vitát, mert semmit se tudsz a kérdésről" stílusú elintézés nagyon vonzó, mert részedről sem kíván semmiféle argumentumot.
Adj egy listát a hozzáférhető és számodra klasszikusnak vagy fontosnak ítélt művekről, és azután majd valóban lehet vitatkozni, és/vagy fejtsd ki, azokat az esztétikai elveket, amelyek mentén az anime, az az anime, amely megjelenik, hozzáférhető és tömeges a nyugati kultúrában (a Japánt soha el nem hagyó, mások által nem élvezhető cuccok felemlegetése nem ér) azaz ami ezeken a CON-okon jelen van, védhető.

Névtelen írta...

"Valóban nem tud semmit nyújtani a nyugati civilizáció ennek a temérdek és láthatóan kreatív és könnyen lelkesíthető fiatalnak"?

Ezt nem a lányodtól kellene megkérdezni? Vagy te ajánlottad a vasárnapi programot? :-D

Véleményem szerint az amerikai indíttatású és gyökerű CON-ok mind az egyre infantilisebbé váló konzumidióták találkozóhelyei. Aláírást kapni egy képregényre? Beszélgetni Spock-kal? Kedvenc scifi/fantasy regényeink fém vagy fröccsöntött figuráit gyűjteni? Egyszerre LOL és Broáf. Amikor George R.R. Martin arról lelkendezett, hogy "utángyártott" "valyrian steel" kardokat is lehet vásárolni, majdnem falramásztam. Pedig imádom a Song of Ice and Fire sorozatot.

Na de vissza az animéhez.
Nem én lettem megszólítva, de ímhol pár film, amiket kedvenceim közé sorolok:

Mononoke Hime (más néven Princess Mononoke, úgyis mint A Vadon Hercegnője) - ha nem ezt az animét látom először, akkor lehet, hogy nem szeretek bele a műfajba. :-D /Az angol adaptációt egyébként Neil Gaiman írta/
Laputa - Castle in the Sky (magyarul is van)
Nausica - Valley of the Wind (magyarul is van)
Ninja Scroll - a film is és a sorozat is (ilyen kéne 100 :-)
Ghost in the Shell I-II - csak a filmeket láttam eddig, ne kövezzetek meg! :-) /Mivel ez scifi/cyberpunk, ez lehetne a második a listádon, Balfrász! A Mononoke Hime után ;-)/
Cowboy Bebop - sorozat is, film is

Unknown írta...

Igazabol, en csak arra volnek kivancsi, a nyugati rajzfilmet vagy kepregenyt miert tartod jobbnak? neztel cartoon networkot mostanaban?

Unknown írta...

Kedves anonymous,

ingerültség jogtalan! Szívesen utánanéznék, de mondtam, hogy nem vagyok járatos a témában. Ezért Te, aki gondolom anime rajongó/értő, inkább tippet adhatna, a szóra sem érdemes válasz helyett.

András

Balfrász írta...

Lister,

Kösz a listát! Egyik tagját, a Kastély az égent (a Saturn-ben kapható) biztosan láttam, és be kell valljam, általában még teszett is. Viszont abszolút semmi köze nincs ahhoz az anime-hoz (mangához), ami ezen a CON-on megjelent. Ebben kevésbé sematikus figurák és történet jelent meg, bár maga a sztory elég gyengeelméjű - már tudom a megfelelő magyar szót rá: cuki. Mintha a Nausicá-t is adták volna az Animidnihgt-on, de valószínűleg elaludtam rajta. A többit majd megpróbálom megszerezni.

A lányom kiskamasz és ilyenkor a döntései/hitvilága/ízlése megbízhatalanabb, mint egy kisgyereké. Ez van. Most mindenevő, én pedig táplálom mindennel, ha felnőttebb lesz, majd választ. Egyébként ez a CON az én ötletem volt. Egy gyerek mindig jó ürügy a felnőtt kíváncsiságának kielégítésére.

Kedves mac,

Mennyivel? Van ezen a blogon egy link, Gimenez honlapjáé, ott látszik a különbség. Hadd ne utaljak az ismertebb Métal Hurlantra, benne Moebiusra és Philippe Druillet hihetelen gazdag vizuális világára!
A Cartoon network és a Disney Channel pedig szerintem azóta elviselhetelen, amióta elöntötte az anime. A kilencvenes években az újhullámos rendezők egészen frenetikus dolgokat alkottak ott. A Dexter laborja, a Szamuráj Jack, Cow and chicken, Bátor a gyáva kutya mind eredeti, sematizmustól mentes, vidám dolgok.
Amit valójában hiányolok az anime-ből az a valódi humor, egyáltalán a humor. Valószínűleg a japán másképpen vidám, és én nem értem.

Névtelen írta...

"Megnéztünk egy filmet (ezen az ANIMECONon a rendezvények többsége nem filmvetítés - ????)"

Nem. A filmvetítés fontos része a rendezvénynek, de ezen túl számos más program is szerepelt (a bejáratnál osztogatott programfüzet alapján láthattad esetleg). Felsorolásképpen: Karaoke, táncpad, konzol-játékok, rajzverseny, előadások (pl: go, doujinshi-rajzolás), szinkronszínészekkel és az Animax csatornával való beszélgetés, go-oktatás, kaligráfia, teaszertartás, cosplay (jelmezverseny) kétféleképpen. Nem merném kijelenteni, hogy a rendezvény nagyrészt filmvetítésből állt.

Névtelen írta...

Üdv,

Kíra:
annak idején amikor még számomra is élvezhető keretek között zajlott ez az alkalom a filmvetítés volt "A" műsorszám. A legkellemesebb emlékem most is az amikor egy művelődés központban földről ülve néztük végig hugommal a totorot és nem sajnáltam miatta a 600-700 Ftos belépőt. Külön öröm volt, hogy más programok is voltak anno.
Most azonban 2000 Ft/fő belépőért olyan filmeket nézhetek amiket nem bír a gyomrom és minden más programért ami nem érdekel fizethetek. Nem jön ki a matek nálam, sajnálom...

Névtelen írta...

Már fentebb is utaltam rá, hogy ezek a "konferenciák" már rég nem "író-olvasó találkozók". Értem én, hogy a teaszertartás meg a jelmezverseny "hozzáadott érték" akar lenni, de az előbbivel az a bajom, hogy az egy bensőséges vmi, ami nem CON-ra való, utóbbival meg az, hogy ha valaki ennyire azonosul egy mesebeli figurával, akkor vagy óvodás, vagy beteg. Ahogy succubus írta, miért van a banzáj nevében ANIME, ha másodlagos, sőt harmadlagos szerepre van kárhoztatva? Ez nem filmfesztivál?
Vagy az lenne a cél, hogy összemosunk mindent, ami japán? Nem szeretném ezt hinni. Ha pedig JAPÁN KULTÚRA CON-t akarnak csinálni a tisztelt szervezők, akkor a konzoljáték, meg a kaligráfia helyett miért nem kabukit mutatnak be a fogékony közönségnek?
Miért olyat, ami igazából csak felszínes, talán még a popkultúra kategóriából is kirostálható. Pedig annak a szitának nagyok a szemei.

Egyébként van egy gyanúm, hogy balfrász az 'Oh My Godess' c. filmet kapta el, ami a 18-30 (esetenként kicsit idősebb :-) férfi közönséget megcélzó seinen-nek nevezett animekategóriába esik. Tehát adult kategória. Nem meglepő, hogy "szexszag szállt a levegőben". :-) Vajon volt kint 12/16/18 éves karika? :-D