Wrath of God

Well, az a valaki, aki szabályozza a washingtoni időjárást, végül az én seggemet rugdosta szanaszét. Mondhatom, a hidegrázás csak a legkevésbé kényelmetlen tünete volt az elmúlt négy napnak.

Viszont három nagyszerű könyvet olvastam az elmúlt két hétben, Miéville Perdido (Utcai?) Pályaudvara, Asimovtól a Maguk az istenek is és Neil Gaiman novelláskötetete a Tükrök és füst (eredetiben fordítva van, de magyarul az szerintem szaharul hangzana). Szóval lesz bookcrashing a hétvégén, mert így, az Asimov könyv kapcsán van apropója az Einstein hídja rég halogatott hentelésének is.

Kollariknak itt egy vicc:

Egy szép nyári napon Sherlock Holmes és Dr. Watson túrázni mennek a skót felföldre. Beesteledik, sátrat vernek, takaróikba burkolóznak és elalszanak. Éjféltájban Holmes oldalba böki Watsont:
- Mondja, Watson! Mit lát?
- A csillagos égboltot, Holmes.
- Very well! És mit még, Watson?
Watson gondolkodik.
- Ezek a csillagok mind távoli napok, ha lenne megfelelően erős távcsövünk, talán láthatnánk a körülöttük keringő bolygókat.
- Nagyszerű, Watson! És mit lát még.
Watson érzi, hogy elkapta a fonalat.
- Némelyik csillag valójában nem is csillag,, hanem egész csillagrendszer, olyan, mint a mi Tejutunk...
- Watson! Ellopták a sátrunkat!

---

Well, at last he, who controls the weather around Washington DC, actually kicked my ass apart. I can say, shivers were the least inconvenient symptoms of mine.

On the other hand, I read three great books during the last weeks, - Perdido Street Station by Miéville, The Gods Themselves by Asimov, and Smoke and Mirrors, a short fiction collection by Neil Gaiman -, so there will be a nice weekend bookcrashing including Einstein's Bridge which is an old owe to myself (simply there was no any good pretext to waste my time for crashing that).

And here is a joke, for Peter Kollarik who is the Hungarian translator of the Children's Star by Joan Slonczewski whatever that means.

On a pleasant Summer day Sherlock Holmes and Dr. Watson made a nice excursion on the Scottish Highlands. It turned to night, they set their tent up, wrapped themselves into their plaids, and fell asleep. Around midnight Holmes poked Watson:
"What can you see, Watson, right now?"
"The star spotted heaven, Holmes."
"Very well! What else, Watson?"
Watson thought hard.
"Those stars are distant suns. If we had a proper telescope we would observe their planets orbiting around them."
"Great, Watson! Something else?"
Watson felt his chance.
"Some star is not a star at all but a whole star system like our Milky Way..."
"Watson! Our tent was stolen!"