A rezeda így fest:
Hazamentem.
Minusz úthenger. Minusz rezedaszag.
Pártjaink és kormányaink áldásos tevékenységének hála a fővonalon is olyan ritkák a vonatok, hogy volt időm szétnézni, ahol tizennégy éves koromig növelkedtem. Ez nem az a falu. Nem azért, mert összement. Azért, mert elveszítette az arcát.
És nincs már benne egyetlenegy könyvesbolt sem.
Na, ez szomorú.
Viszont az egyok utcában a archetípusos motorizált türhőgyerek nem kockalámpás Ladával döngetett szembe velem, hanem egy tökéletes állapotú, fekete '65-ös Plymuth Barracudával.
Ez már nem annyira szomorú.
A vonat minősíthetetlen, viszont egy fülkébe kerültem egy szopórémmel. Aki nem tudná, a szopórém az a nőtípus, aki, lehet, hogy a nevében említett aktust sohasem követte el, viszont úgy néz ki, mintha azonnal rádvetné magát az ember sliccére, és megtenné. Ezzel a példánnyal sem volt semmi baj, hozta a fajtajegyeket, hosszú comb, formás csípő és tompor, karcsú derék, 250 köbcentis szilikondudák, tetkó a segg fölött, kiirtott, majd újratetovált szemöldök.
Egy véralvadási review-t, aztán Vonnegutot olvastam közben, ez a kombináció a valószínűtlenség érzését erősíti fel az emberben, az érzéket a hamis, az oda nem illő, a torz iránt.
A szopórém valszínűleg nem volt még harminc, a bőre azonban a szolitól, és a mindenféle rákent szirszartól olyan volt, mint egy hatvanévesé. Bőszen olvasott egy női életmódmagazint, vagy hogy hívják ezeket, gondolom arra keresett tippeket, hogyan maradhat örökké fiatal. A bőre minőségét valószínűleg ugyanennek a törekvésnek köszönheti.
Amikor végzett az olvasással, elővett egy kicsiny tubust, és ajakfényt kent a szájára.
Ez is szomorú.
Nem a szájfény.
Ja, akit a vonaton olvasni láttam, mind Lőrincz L. Lászlót olvasott. Nem a Nagy Kupola szégyenét, vagy a Hosszú szafárit.
Ez is szomorú.
Most, hogy ezt írom: a legújabb díjbotrány Alsó Merániában.
Blaskó Péter kiváló Tartuffe-öt adott annak idején. Most megmutatta mennyit ér, nem mint színész - ezért is megérdemelné a Köztársaság Nagykeresztjét.
És egy maxima, E1-ben, hogy senki se bántodjon:
"Annyiszor csináltam segget a szájamból, hogy már egy elektromos fogkefétől is elélvezek."
