A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2014. március 19., szerda

Visszaszámlálás

Még három hét, és lecsillapul ez az agyzsibbasztó őrület, amely még abba is a megfelelő oldalú politikai uszulást viszi, hogy aszongya… ide most tetszőleges, a politikától a legtávolabb elhelyezkedő témát helyettesítsd be! Véget nem ér persze, mert legalább két hónapot kitesz majd a „választási csalás” tematika a vesztes részéről, de utána kuss lesz.
Legalábbis, ha nem a kormányoldal nyer [2]. Hogy mi lenne, ha ők veszítenének, jobb nem is belegondolni, és most nem az ország helyzetére [1], hanem az ellenzékbe szorult Fidesz megszokott viselkedésére gondolok. Persze eljő annak is az ideje, de ne most történjen.

Kuss lesz [2], és lehet majd fontosabb (fontos) dolgokról beszélni.

Mondjuk, hogy mi lesz az Alexandra csődje után.
Lesz-e akkora pofon a könyvpiacnak, hogy a törvényhozók felismerjék, egy tízmilliós országban ekkora kereskedelmi monopóliumok létrejöttét nem szabad törvényileg engedni?
Hogy jön-e végre a kurva Amazon Magyarországra, és milyen feltételekkel?
Mikor lendül be végre az e-olvasás, és ha igen, miért nem?

Lehet majd higgadtabban (vö. racionalitás) vitázni az atomenergia és az alternatív energiatermelés viszonyáról Magyarországon.

Lehet beszélni Ukrajnáról, Oroszországról, EU-ról és a Nagy Paráznáról, anélkül, hogy választási téma lenne.

Addigra már menni fog a 4-es Metró, és kiderül, hogy miért jó, ha egyszer szar, vagy fordítva, és elvileg erről is politikamentesen lehet vitázni.

Még huszonegy nap. Törpénelmi időket élünk.

Jegyzetek:

1. Ez, szarháziak, azt jelentené, hogy a Jobbik 25% fölött van a parlamentben.
2. Ha bizonyos lesz az újabb Fidesz négy év, azok, akik bevételeik apadásának visszafordultát a mihamarabbi kormányváltástól remélték, észbe kapnak, és átcsoportosulnak a kormányoldalra. Lesz még dugódíj a damaszkuszi úton. Az azonnal szétzüllő Összefogásból (vö. beszélő nevek: Összefogás, Kormányváltás, Szétesés) megmaradó pártok pedig a túlélésükkel – egymással lesznek elfoglalva. Talán belátják, hogy ezt csak a múltjukkal való teljes leszámolással érhetik el, de nem biztos. Ők is csak Magyarországon szocializálódtak. Viszont, szegény Bajnait leszámítva legalább apatikus csöndben lesznek. Gordonuk gazdái utasításainak megfelelően továbbra is akciózni fog, észre sem véve, hogy már nem kell. De ki figyel rá?

Nincsenek megjegyzések: