De nem is erről akartam blogni tegnap.
Egy kis statisztika, mostanában beléje szerelmesedtem a világ számaiba (egyesüljetek!).
Van ez a fasza honlap, melyet valami Központi Hírszerző Ügynökség nevű fasza szervezet tart fenn valami Egyesült Államok? nevű faszán elmaradott országban, és ahol évről évre megjelentetik a fasza fiúk a világ kőkemény, fasza tényeit egy World Fucked Book vagy valami ilyen fasza címen.
Amikor vasárnap agyérgörcsöt (aranyér?) készültem kapni az ÚG pályázati novellák mennyiségétől, inkább ezekkel a valószínűleg manipulált, de megfelelően beszédes tényekkel múlattam az időt. Sok más mellett a következő dolgok döbbentettek meg:
- 2008-ban a világ összes pénzének mindössze 7 (hét, seven, liu, sieben, szem, sept, siete, sicsi, kurko?, septem, sette, elemek, szhu etc.) százaléka valódi pénz. A többi kilencvenhárom csupán virtuális. Részvény, hitel, kvázipénz. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságot még a pénzfogalomnál is ingatagabb megegyezések mozgatják.
- Ez a tény 2008 végéig nem érdekelte a CIA-t, mint potenciális veszélyforrás, ez az adat a 2008-as factbookban található meg először.
- A világ tőkéjének részvényhányada mint adat 2007-ben szerepelt először. Akkor 43 000 md dolárra rúgott. 2008-ban 66 890 md dollárra.
- Az adatok olyan megbízhatóak, hogy a 2009 február 8-i 66 890 md 2008 december 8-án még "csak" 53 510 md volt.
- A világ összes külső adóssága (Nem, kis bohó, nem a marslakók vagy az Pangalactic Credit Union felé!), hanem egymásnak, 2008-ban 52 150 md dollár volt.
- 2007-ben 43 420 md.
- 2006-ban 36 890 md.
- 2005-ben 12 700 md.
- Előtte 2000-ig, végig 2 000 md.
- Ez persze nem igaz, csupán azt jelzi, hogy 1999-ben 2 000 md volt, de egészen 2005-g a CIA ezt sem ítélte kockázati tényezőnek.
26 megjegyzés:
Az egészet akkor kurelták el, mikor úgy döntöttek, hogy a kibocsájtott értékpapír mögé nem kell valós aranyfedezet.
Már ott elkezdődött a lufifújás.
A bankokban fűnek-fának hitelt osztogattak, csak meglegyen a havi kvóta, és az érte járó magas jutalék. Ezzel megint csak jó nagy nyomást adtak a lufira.
Nem hiszem, hogy a hiperokos gaz-tudorok ne látták volna előre a kipukkanást. Csak, gondolom, a fennálló idő alatt a lehető legtöbb kéjgáz kiszipuzása volt a cél.
Hogy utána mi lesz...? Majd azt is a hasznukra hajtják.
Egyetlen szerencsénk, hogy mi már tudjuk, milyen az, mikor jó szorosra kell húzni a gatyaszíjat.
A Nyugat még nem.
(ajánlom a pirvátbankárponthút, ha a válságtémában akarod kiidegelni magad :D )
Lófaszt tudjuk, Flesykém!
Valószínűleg, hogy tisztában voltak vele, hogy eccer majd kipukkad a lufi, mert én is tisztában voltam vele, amikor a korcs, ösztöndíjas semmirevaló idegennek havonta hat feltöltött hitelkártya ajánlat jött amíg kint voltam...
Csak nyomni kellett a hitelt kifele, mert ez mutatta, hogy a bank fejlődik.
Egy másik jól hangzó libsi mítosz (maszlag): fenntartható fejlődés.
Annyira ment már a semmi (kamupénz) valóságosnak hazudása, emlékszem pár éve bankiparról és banki TERMÉKekről kezdtek ugatni.
Gimme a break!
A bróker nem játszik más pénzével, mások (lakosság, vállalatok, önkormányzatok, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak) megbízásait teljesíti.
(A szépsége az a dolognak, hogy végeredményét tekintve, az egyik megbízó veszít, a másik pedig nyer, a szerencsejátékot tehát például két szerencsétlen fószer -Te meg én - játssza, a bróker segítségével.)
Ez az általad kamupénznek mondott dolog (hitel) mozgatja a gazdaságot. Ez abból is látszik, hogyan lett az amerikai subprime válságból (papírok nélküli, valós jövedelemvizsgálat nélküli és forgalmi érték feletti lakáshitelezés gigantikus méretekben) világgazdasági válság. Aminek az egyik oka az, hogy likviditási válsággá vált (az elszenvedett, vagy várhatóan bekövetkező veszteségek miatt nem jutottak a bankok a szükséges összegben, kamatfeláron forráshoz) e miatt a vállalatok sem jutottak a szükséges összegben, kamatfeláron hitelhez a bankoktól, nem tudták/tudják finanszírozni a terveik szerint a termelésüket.
Az emiatt kirúgott emberek persze nem tudják fizetni a hiteleiket, és ráadásul nem FOGYASZTANAK a nyüvesek! Persze, ha csökken a kereslet, a termelés is csökken, újabb embereket bocsátanak el, gyárakat zárnak be, és így tovább, és így tovább.
Így lett (jócskán leegyszerűsítve persze) a kurva papírok nélküli amerikai lakáshitelezési gyakorlatból válság. /Ez a kurvaság itthon is működött, ha nem is nagyban, az autóhitelezésnél, és harapódzott el egyre inkább a lakáshitelezésnél./
A nyugati forrásszűke leginkább a kelet-európai bankokat sújtja, az elsősorban a saját problémáikat rendezni kívánó nyugat-európai bankok nem akarják, tudják rendezni a keleti és köztük a magyar leánybankok forráshelyzetét.
Egymást licitálják felül betéti kamat ajánlatokat tekintve (lásd 13vagy e feletti betéti kamatok a közelmúltban), ezáltal biztosítva a drága forrást a már kihelyezett, vagy kihelyezni kívánt hiteleikhez. Pengeélen táncolnak mind.
A hitelkártya ajánlataid mögött egy egyszerű összefüggés áll(t), mely szerint igen magas (a normál szint 3-4-szerese) kamatok mellett a nem fizető szerencsétlenek miatti várható veszteséget a fizetők megtérítik (mégpedig busásan). Ez nem szerencsejáték - ha persze nem is szimpatikus - egyszerű üzleti gondolkodás (ami húsz, vagy ötven évvel ezelőtt is így működött) egy banki TERMÉK (fúj!)(ami alatt az egyes banki szolgáltatásokat értik).
A banki működés alapja (kellene hogy legyen) az, hogy a betétesek érdekeinek védelmében olyan hiteloldali szolgáltatásokat kínáljanak, melyek várhatóan megtérülnek, és a betéteseknek is jó hozamokat biztosítanak. Mellesleg új, friss pénzt biztosítanak a gazdaságnak.
Ami történt, az a pénzügyi felügyeletek, és a kormányok csődje véleményem szerint, akik tátott szájjal bámulták a gazdasági csodát, értékpapírosítani és kereskedni hagyták ezeket a lakáshiteleket.
Már hogyne játszana. Le is szoktak bukni olykor. Csak egyetlen szót mondok, de az a szememben tartalmilag az egyik legocsmányabb kifejezés: "shortingolás".
A tőzsde egy része nem más, mint a legalacsonyabbrendű szerencsejáték: fogadás. És ezen csak ocsmányít, hogy a fogadás tárgyát a fogadók mindenféle aljas trükkel még befolyásolni is igyekeznek.
A virtuális pént használataának az a kurva nagy veszélye, hogy teljes egészében társadalmi megegyezések adják az értékét. Ha valaki szegi ezeket az egyezségeket, vagy maguk a megegyezések kérdőjeleződnek meg, az egész nem lesz más, mint szappanbuborék. A munkával teremtett érték, és az ezen a fedezeten álló egyenértékes tökéletesen kézzel fogható. Ugyan véges, de nem is csábít könnyelműségekre, mint Trabant, mely kitőnően gyorsul, és az útfekvése is jó. Csak éppen fék nincsen rajta.
Hát ezért vagyok én a kamupénz ellen.
A virtuális pénz, azt hiszem azóta szaladt el, amióta ez a fenntartható fejlődés maszlag, egyáltalán a fejlődés, mint bűvszó átvette az uralmat. Fejlődni kell, a terveknek mindig nagyobbbaknak kell lenni, mint előző évben. Így megtörtént, hogy újszülötteknek való vakcinákat áruló multicég kérte a magyar képvislettől a tervet, akik a várható magyar születési adatokra alapozva meg is adták. az anyacég ezt kevesellte, és megszorozta öttel, aztán meg voltak sértve, hogy sehogy sem születik annyi kis alsómerán...
A hitelválságot egyértelműen a könnyű pénz ígérete, a kapzsiság okozta - a felvevők és az adók részéről egyaránt. Mert itt biza nem ártatlan a felvevő sem.
A válság sokadszora bebizonyította, hogy a kapitalizmus világméretben csak úgy működőképes, ha kutyakemény szabályozást raknak a nyakába. Mert ezt a gazdasági formát a személyi kistulajdonosok maximum országnyi méretű versenyére találták ki. Amint az irányítói és tulajdonosi kör elválik, bukik az egész. Nem ismerős a szocializmusból?
Éljen a kommunizmus! No állam, no pénz... Mindenki képességei szerint, mindenki szükségletei szerint. Ami ezen felül vagyon, az az ördögtül vagyon. :-)
A felvevőkről:
A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott feketelistás magánszemélyek száma az elmúlt év végére már közel 700 ezer főt tett ki. Mennyi az aktív foglalkoztatottak létszáma kis hazánkban? Olyan 3 millió fő? A 23 %-uk már tiltólistán van.
Bassza meg!
Lebuktam... :-)
Az a katsztrófa, hogy adtak hitelt minimálbérre, sőt, ismeretségi körből tudok olyan 2008 decemberi autohitelezési ügyletről, ahol a felvevőnek nincs bejelentett munkája (htb) és két kezesre adták a hitelt.
Ebben az ügyletben mindenki egyformán felelőtlen, de valószínűleg még mindig az a leginkább felelős, aki a következményekkel számolni nem tudó félnek, ismervén a kockázatokat ezt az ügyletet lehetővé teszi.
"Következményekkel számolni nem tudó fél" - a fentiek szerint mindkettő az.
Hát, nem tudom... Valóban az 54 ezer forintossal fizető és azt elfogadó emberek országa vagyunk.
(remélem én az 54 ezer forintos vagyok, egyszerű és szagtalan)
Nem hinném, hogy a következményekkel a banki szféra nem számolt volna, legfenebb remélték, hogy nem roppan össze az egész. Ha nem számoltak vele, akkor viszont szép csendben, most ebben a pillnatban csukjuk be az össze bankot, és ezze a tevékenységgel pár évtizedig hagyjunk föl...
Én valamiről kurvára lömaradtam. Más máshol is láttam ezt az 54000 forintost. Was ist das?
Egy fiatalember 108 ezer forint értékben vett birkát egy 62 éves bácsitól. A bácsinak nem tűnt fel, hogy a fizetésnél két darab, frissen fénymásolt, 54 ezer forintos bankjegyet kapott. Az üzlet megköttetett. A bácsi megpróbálta a bankjegyet a helyi postán felváltani. Azt hitték viccel.
Nem ismerem a további eseményeket. Bennem két dolog merült fel elsőre, felháborító, persze, de
1. A bácsi választásra jogosult magyar állampolgár.
2. Az 54 ezer forintos előállítása ugyan miért lenne pénzhamisítás, hiszen ilyen címletű bankjegy nem létezik!
Az erkölcsi oldalát nézve - csúnya dolog, miért csapják be szegény, tudatlan, falusi bácsit? Micsoda pimaszság – gondolj bele – 54 ezer forintossal fizetni!
Ez az eset jutott eszembe arról, hogy a bankoktól minimálbérre-, havi 50-60 ezer forintos törlesztőrészletre hitelt felvevő józan, választásra jogosult állampolgár ugyan miért nem képes felmérni a tette következményeit? Azt, hogy nem csak törlesztőrészlet létezik, hanem enni, inni, ruházkodni, rezsit fizetni is kell. Aztán meg – mivel devizahitelt vett fel, a deviza volatilitása miatt – a törlesztőrészlet is változhat. No meg még casco-t is kell fizetni.
A banki oldal is hibás természetesen (nem minden bank állt be azért a sorba), oka az általad is említett növekedési kényszer, ami éles versenyhelyzetet teremtett. Tudok olyan bankról (pontosabban lízingcégről) amelynek az üzletkötőit főnököstől kirúgták már, illetve olyanról, aminek a tevékenységét azóta megszüntették. Ezek a bankok piacot vásároltak ezen a módon (nem vizsgálják a leendő adóst, 0 %-os önrész, az amortizációs időt meghaladó futamidő, stb), profitot nem, vagy csak könyvelési trükkökkel termeltek.
Azt hiszem, már a solárián is kibuggyant belőlem, hogy javarészt a bankokat tartom felelősnek ezügyben.
Kit szoktattak rá elsőként ködösítéssel és félrevezetéssel a 0%-os önrész & ts kéjgáz lufira? Persze hogy a kispénzű embert, mert ugyan ki ne szeretne egy hűtőt, autót vagy saját házat? "Gyere hozzánk, adunk neked is, van bőven!"
Tudták, hogy a társadalom zöme miként reagál majd az új kínálatra, és ők csak az üzletkötésért járó jutalékon nyálcsorogtak.
A bedőléstől meg nem kell félni, csak szoktass rá még egy embert a kéjlufira, és minden oké. Mi az hogy kritikus tömeg? Ez itt nem fizika!
Az átlagembernek nem dolga, sem képessége átlátni a szerződések hosszútávú hatásait, az a bank felelősége, ugyebár.
Az ő szerepe csupán a hitel törlesztése, és mivel amúgy is kevés pénze van, azt a keveset is jól meg kell gondolnia, amitől megválik.
Rosszul fogalmaztam az elején, csak-és-kizárólag a bankokat hibáztatom, mert olyan álszent keresletet duruzsoltak az emberek fülébe, amire rögtön elő is húzták a gondosan bilincsbeverő kínálatot. Mint a halaknál: beetetés-kirántás-zaba.
Ha jól emlékszem, még a válság elején az FBI nyomozást indított volna a bankok ellen, csak első ránézésre is kevés emberük volt :)
Az átlagemberek pénzügyi ismeretei sajnos a béka segge alatt vannak.
Azt azonban be lehetne látni, hogy aki hitelt vesz fel, az nem támogatást kap, vissza is kell fizetnie.
Józan paraszti ésszel végig lehet gondolni azt, hogy meg tudom-e az áhított hűtőt, autót, lakást hitelből venni, vagy inkább halasszam el a vásárlásomat. Főleg manapság.
(Az, hogy a banki hiteleket úgy adják el, mint a coca-colát, kortünet - 15 évvel ezelőtt még szó sem volt ilyesmiről -, fejlődik a marketing.)
Véleményem szerint is felelőtlenség 0 %-os önrésszel, érdemi hitelbírálat nélkül finanszírozni, azonban azokat, akik ilyen feltételek mellett vesznek fel hitelt - a lehetséges következmények felmérése nélkül - ugyanúgy felelőtleneknek tartom.
És itt nem azokról van szó, akik elveszítik az állásásukat, és egzisztenciálisan ellehetetlenülnek, hanem azokról, akik az első törlesztőrészlet fizetésénél döbbennek csak rá, hogy nem lesz miből rendezni. Aztán állami segítségért kiáltanak, égbekiáltó banki uzsoráról beszélnek. Nem szeretnék mögéjük állni az adóforintjaimmal.
Gyerekek. Lefogadom, hogy az egész világ fel lesz vásárolva rövid időn belül vacak papírdarabokkal vagy csak számítógépeken létező pénzekből. Nem csak a kisember kapzsi, hanem az országot vezetők is azok, mert szinte mindenki a mának él és ezért eladja holnapot.
Ez az „Anonymous” én voltam, mert a gép nem fogadta el a kódomat.
Üdv: Nyuzga
Hehe, nyuzga, éppen azt akartam írni, hogy ha nem is az egész világ, de minimum Magyarország fel lesz vásárolva, aztán eszembe jutott, hogy a faluban az xy parasztcsalád eladott 360 millióért egy évszázadok óta megművelt földet, araboknak, akik kaszinót akarnak majd ráhúzni.
A család olyan lelkesedéssel csapott a pénzköltésbe, hogy a lakásfelújításkor elfelejtették rendesen végigrakni cseréppel a tetőgerincet. Jó kis esős idő volt mostanság. Már egy hónapja ezen röhögök.
Bár inkább a " ráhelyezem arcomat a salakos útra, és végigtolom rajta" érzés kerülget...
Flesy, te is tudod hogy résztartalékra épülő bank rendszert "használó" országok már régen elvannak adósítva.
Ha lehet, akkor most nem sorolnám fel a közel 100! ország nevét.
Öööö, mi az a résztartalék?
A világ legnagyobb átbaszása! Magyarországon ez 5%, az USA-ban 10%.
Ez azt jelenti, hogy ha a banknak van 1 millió pénze, akkor 20 milliót! adhat kölcsön a levegőből előállítva!
Ennek az egyik következményét láthatod Balfrász bejegyzésében.
És itt:
http://video.google.com/videoplay?docid=-8213909704725200644
Kész vagyok...
Próbálkozom, de nem tudom lejátszani.
Nagyjából mit mond erről a témáról?
Próbáld ezt mert ez érthetőbb, de a többit se hagy ki.
http://www.youtube.com/watch?v=1JE-IPKzUtY&feature=related
Kedves nyuzga!
Köszönöm a linket.
Az általad és a filmben említett "résztakarék" intézménye nem az egyes bankok tevékenységéhez, hanem a gazdasági szerepelők összességéhez kapcsolódik.
Amit a filmben levezettek, az a pénzmultiplikátor hatás, azaz az egységnyi hitelpénznek a "megsokszorozódása" azáltal, hogy azt a hitelből vásárolt termék vagy szolgáltatás eladója újra befektetheti, mely összeget újra hitelezhetnek, és a folyamat folytatódik tovább mindaddig, amíg az egyes szereplőket (főleg a pénzügyi intézményeket: bankokat, pénzügyi vállalkozásokat)szabályozó mechaniumusok megengedik.
A film összemosta a hitelpénz multiplikátor hatását az egyes bankok által elvégezhető hiteltranzakciókkal.
Az egyes bankok nem hitelezhetnek több pénzt, mint amennyit forrásoldalon be tudnak szerezni. A banki mérlegek forrásoldalán - leegyszerűsítve - saját tőke, és kötelezettségek állnak, a kötelezettségek pedig jellemzően - a kereskedelmi bankok esetében - betétekből és bankközi forrásokból (felvett hitelekből) tevődnek össze.
Ezt az összeget - és nem többet - tudja továbbadni a többi gazdasági szereplőnek az adott bank, hitel, befektetés, kötvényvásárlás (beleértve az államadósságot megtestesítő állampapírokat is)stb. formájában.
Az általános szabály az, hogy a banki tőkemegfelelésnek (a bank saját tőkéje és az összes banki kockázatvállalás hányadosának) 8 %-nak, vagy annál nagyobb arányúnak kell lennie. Tehát a banknak nem csak a betétesek által elhelyezett illetve egyéb idegen forrásokat szabad használnia, hanem saját tőkét (nem is kis összegűt) kell allokálnia az esetleges veszteségek fedezése érdekében.
Ez más történet, mint a filmben látott 1:9 aranyszabály (amit akár szó szerint is lehet érteni, az aranyfedezet mértékét illetően).
A pénz multiplikátor hatása nem az ördögtől való dolog :-), hanem egy egyszerű gazdasági mechanizmus. A nemzeti bankok és kormányok feladata az, hogy úgy alakítsák a monetáris bázist (leegyszerűsítve a kibocsátott pénz mennyiségét), a kamatszintet, és az összes egyéb játékszabályt, hogy a rendszerben lévő pénz mennyisége megőrizze az értékét.
A felelőtlen gazdálkodás minden oldalon (bank, állam, te vagy én) kialakíthat olyan helyzeteket, ami vérre megy és fejreállítja a gazdasági mechanizmusokat. Balfrász mester említette például azt, hogy a bróker bizony játszik a más pénzével arra az okoskodásomra, hogy ezt nem teszi. Nem teheti, de persze (ismerve a K&H Értékpapír és sok más szerpelő történeteit) teszi, csak hozzá kell tenni, hogy ez visszaélés, és büntetőjogi kategória.
Köszi, fúk, lányok, és esetleges nemi identitászavarral küzdők, éppen nemváltás közben levők, és akkor talán mindenki meg is szólítatott...
A kezemet szétvágtam, így nemigen tudok egerészni, bár gépelni lassan igen - meg látni is.
Az ötrészes video sok mindent megvilágosított. Elsősorban azt, hogy a bankrendszerrel nem önmagával van baj, hanem, hogy emberek csinálják - lásd aranymíves története.
Lecso barátunk, akárki is legyen, kissé elfogult a pénzügyesekkel szemben, nyilván maga is pénzügyes.
Ez nem baj.
Bizos vagyok benne, hogy becsületes, és ha minden pénzügyi szereplő ugyanolyan becsületes lenne, ma nem tartanánk itt.
Viszont a pénzvilág szereplői legalább ötven százalékukban nem a becsütességükről, filantrópságukról és szolidaritásukról híresek - tehát a rendszer olyan, amilyen.
A tény, hogy a világ pénzének több, mint kilenctizede ingatag megegyezéseken alapul, tény, hogy a pénz "áldásaiból" részesülők 99,99%-a a pénzvilág abszolút kiszolgáltatottja - rabszolga. Az is tény, hogy ez ellen megfelelő pénzügyi rendszerrel tenni lehetne - ha nem lenne a fenntartható fejlődés liberális maszlagja olyan mélyen a fejekbe és a rendszerbe vésve.
A fejlődés, mely mint látható - exponenciális, és nincsenek benne negatív visszcsatolások. Az ilyen rendszerek pedig előbb-utóbb összeomlanak... Mi így jártunk: a mi életünkben omlik a cucc. Köszike...
Az volt még érdekes a vidókból, hogy a megoldás, amit javasolnak valahol ott van leírva egy Marx nevű illető életművében, és, hogy magyarkodjam is, egy Liska Tibor nevű magyar közgazdász - többek között - a pénügyi rendszer hustlefree működésére is tett javaslatokat. Kísértetiesen olyankat, mint a videóban.
Nincs új a nap alatt.
Nem vagyok pénzügyes, de azt tudom, hogy a „Nemzeti bankok” nem Nemzeti bankok. :)
Az összeesküvés-elméletek szerint még nem jött el az ideje a beomlásnak.
Amíg nincs a kezükbe az egész világ, addig kivárnak.
Lebuktam :-)
Azért írtam többet, mert a videókban is több sületlenség volt (bocsánat, csak kettőt néztem meg, tehát abban a kettőben), butaságokra, vagy féligazságokra épült az anyag.
Nem vagyok elfogult a pénzügyesekkel szemben (ez nem hivatás), nem gondolom azt, hogy szentek. Sőt.
Sok szart láttam, és látok is nap mint nap.
Az emberi tényező, ja igen, ez az igazi probléma. Egyetértek. Kiirthatatlan.
Rendes ember = balek v. naiv
No meg gyógyulást, a kezemet én is megvágtam (ha nem is szét).
A némi identitászavar az is megvan. :-)
Megjegyzés küldése