Something was Really Fucked Up

de tényleg nem tudom, hogy mi!

Kedvenc horrormagazinunkban a Heti Válaszban (Minden héten található benne legalább egy hajmeresztő leleplezés a ballibokra vonatkozóan.) olvasok egy - különben nehezen értelmezhető indokú és tartalmú -, interjút Peter Munkkal. Ez az úriember véletlenül (Véletlenül? Véletlenül?) a világ legnagyobb aranytermelője.

Na most, írja a cikk, hogy a kis Munk és családja, a holokauszttól éppen megmenekülve Kanadában mindent előlről kezdett. Nulláról, a semmiről.

Ja, nullában és semmiben én is jó vagyok, én is mindent előről kezdtem annak idején, sőt még előbbről - anyai ágon megszámlálhatalan generációkig visszamenően nincstelen tótocskák vagyunk. Igaz, így nem is veszítettük el a vészkorszakban csokoládéimporton szerzett vagyonunk jelentős részét, mint szegény Munkék. Szerintem gyerekkorában nagyapám nem is tudta, mi a csokoládé.
Én is szereztem diplomát, vegyes vegyész és villamosmérnökit, ebben még jobb is vagyok Munk szimpla villamosmérnökijétől. Na, itt jön az, hogy valami el lett kúrva. Nem kicsit, egészen nagyon. Hat évvel a diploma után kurva messze voltam attól, hogy egy barátommal sztereo hifi cuccokat és színes tévéket gyártsunk és megkeressem az első milliómat, nem kanadai dollárban, csak szimpla forintban. OK, az ócsó japán elektronika nem is buktatta meg a cégemet húsz év múlva, de mindegy, a lényeg, hogy nincs millió. Diploma után hat évvel kocsit tudtunk venni - részletre, és abba is belezöldültem. (Ja nem, az saját szín.) Még egy szar úttörő- vagy KISZtábort se tudtam privatizálni, pedig Ifjúgárdista is voltam.
Valahogy ezután az aranykitermelés bizmiszbe se tudtam beszállni - pedig akartam, hidd el, kurvára akartam! -, még akkor se tudtam megvenni egy kibaszott, piti kis bányát, amikor az arany ára harmadára zuhant a világpiacon. És senki a családból, meg az ismeretségi körből... Valami nagyon el lett baszva!
Nem tudom, hogy mi?
Valami hiányzik...

Egy adalék. A jelenlegi lakásunk előző tulajdonosát Munk Józsefnek hívják, több generációs zenész cigányok elektroműszerész (majdnem stimmel, ugye?) sarja. A névazonosság ellenére sem tudok viszont arról, hogy a lenne aranybányájuk.

Valamit ők is elbasztak.

Na mindegy, valami vidámabb:


A képet mindnyájuk kedvence, a sok értelemben nagytehetségű Szélesi Sándor készítette (a többi Szefantorról készült képpel együtt látható a sfport.net-en, ugyanitt videofelvétel a torkomból ugyanezen szerzőtől). A képen az Új Galaxis kritikai rovatának vezetője, Vásárhelyi Lajos és az ÚG szerkesztője látható. Ez utóbbi az ölemben fekszik, és láthatóan jól érzi magát attól, hogy Lajos földre zuhanó végtagokat és patakvért ígér. Elmondom, mert hang nincs a képhez: még dorombolt is hozzá a beste! Mármint a szerkesztő. A kritikus éppen azt mutatja, hogy hol ássuk majd el a lehentelt szerzők csonka tetemeit az alföldi homokban. Funny lesz, szeretek ásni, és a jövő század Móra Ference nem tud majd mit kezdeni a tömegsírokkal...

Még vidámabb, és még mindig irodalom - kritikátlanul.

Szóval, megkaptuk a domain nevet, (sőt, röhög a kurafi!) így él a Terra megújult honlapja! Az idén kékek vagyunk.

Ami annyit jelent, hogy várjuk az írásaidat meg a rajzaidat az eds@terrafia.hu mail címre, mert szepembertől újra indulunk. Csupor Béla ígérte, hogy, ha a csillagok együtt állnak, még Fórumunk is lészen.

A Terra Évkönyv már kapható A Könyvesboltban, és ha megveszed, még szavazni is tudsz az Évkönyv legjobb írásaira kategóriánként és összesítésben. Hogy miért csak akkor? Megtudod a honlapon!

Jaj, csaknem elfeledtem a legfontosabbat: jövő vasárnap (augusztius 31. , na!) a Magyar Királyi Televízió kettes, (föl)foghatatlan csatornáján, 23:45-től (Kibaszott népbutító kurafiak, nem tudnák olyan időpontban kezdeni, amikor a zátlagpógár is megnézné győzike meg majka helyett, ez nem kereskedelmi castorna elvtársak, ez gőzszógálat, vagy mi!) a Darwin rémálma című sokkoló dokumentumfilm megy. Aki elsőként megírja itt kommentben, hogy honnan ismerős még neki a helyszín és ez a tipp megegyezik azzal, amire én gondolok (Közjegyző az nincsen, bíznod kell bennem!) , az kap egyet a saját Terra Évkönyv tiszteletpéldányaim közül. Ez ám a mézesmadzag, mi? A filmet persze ne ezért nézd meg! Mé, mé? Csak. Mer' aszondom...