Nem értem. Egy kiadó kiír egy regény pályázatot, komolytalan, de legalább komolyan vehető díjjal.
A Kossuth kiadó, az a kiadó tudni illik, amely a Kozmosz Fantasztikus Könyvek előtt biza a Kossuth Fantasztikus Könyvek sorozatot adta ki, mondjuk a Nehéz istennek lenni vagy a Vénusz üzlet.
Az a kiadó többek között lektűrt adott ki és lektűrt ad ki, és a pályázat arról szól, hogy lektűrt várnak M. Crichton és R. Cook szellemében.
Erre azok a jóemberek, akik íróként szintén nem adtak és adnak ki mást a kezükből, mint lektűrt és olvasóként kilószám forgatják a kezükben a science fictionnak nevezett lektűrt, ezek a jóemberek leállnak fikázni a pályázatot és Crichtont.
A jóemberek kategorikusan kijelentik, hogy Crichton nem szépirodalom, miután halálba fanyalogták magukat a modern irodalmon, mondván, hogy azok depressziósak és nem a közönséghez szólnak, és egyes klasszikusokon is, elavulást emlegetve. (Igen, ebben az országban egyes ifjak SMS hadjáraton követelték a Pál utcai fiúk tananyagból való törlését. Valaki a Solárián ugyanezt kívánta Gogollal. (Nem Google, hülye!))
Az egész hazai sci-fi/fantasy mezőnyben nincs olyasvalaki, aki Crichton írói-szépírói munkásságának csak a közelébe is érne. Nem volumenre gondolok. Nem csak irodalmi, de tudományos vonatkozásban sem. És ugyanebben az egész halmazban nincs senki, aki nem szeretne mondjuk olyan könyvet írni, mint a Jurassic Park. Pláne nincs olyan, aki nem szeretné zsebrevágni a piciny töredékét annak, amit Crichton azért az egy könyvért kapott. Aki ezt tagadná, az most küldje el a segédeit, mert azt enyhén szólva itt és most őszintétlennek nevezem. Mint kihívott fél, a fegyvert én választom, és ígérem fájdalommentes, ámbár egészen tudományos lesz…
Az Androméda törzs – filmen – volt, ami először a sci-fi felé lökött. Nem a Star Wars.
És irányzatot teremtett az irodalomban. Hol, melyik magyar sci-fiben található meg helyzeteknek, karaktereknek, atmoszférának – tudománynak és tudományfilozófiának olyan mesteri ábrázolása, mint az Androméda törzsben? Tudom, a legfőbb baj Crichtonnal, hogy a tudomány őfelségét úgy látja, amilyen valójában – mezítelennek. Szociopatának. Veszélyesnek. Mert az.
A Jurassic Park volt az – filmen és könyvben –, mely gyerekek millióit fordította az őslénytan és a sci-fi felé. Lehetséges, hogy a sci-fi kicsiny, ámde üzleti érdekeknek hamarosan áldozatul eső reneszánszát is ennek a filmnek köszönhetjük.
Cook Kómája irányzatot teremtett – filmen és könyvben.
Kik vagyunk mi, hogy ezt fikázzuk?
Tudom, magyarországi lakosok. A világ egyenként és együttesen a leg, a leg, a leg-jei. (szovjet rajzfilm, valaki tán emlékszik...)
Szeretném hinni, hogy a magyarságnak nem az a lényege, amivel a legutóbbi évezredben lépten nyomon találkozom. Nagy ábránd. Öreg amerikás magyar barátom, aki nyolcvannyolc évével három magyarországi kivándorló hullámmal is találkozott tudna mesélni.
Budapest újrafelfedezése projektem ma a Körúttól délre eső kerületekkel gazdagodott. Messziről láttam a Kerepesi temetőt is, de oda vissza csak Borival megyünk majd, ha a meleg elül, s ő meg visszatér a lófrontból a Földi Paradicsomból. Az Orczy téren az építészet merész és sikeres kísérlete fogadott, melynek három éve még csak kezdetei látszódtak. Jó érzés tudni, hogy lehet megvalósulni látni efféle álmokat és a modern építészet képes tetszetős, fantáziadús, élő épületeket alkotni. És még tőke is van hozzá. Van, amit nem kúrtak el. Vajh, miért és hogyan?
Csemege bolt a Király utcában. Mivel Pesti nem vagyok, nekem sohasem volt Majakovszkij – ami fura állapot: szeretném Majakovszkíj utcának nevezni, „proletár vagyok, mit szaporítsam a szót“, de nem áll rá a szám, nekem biza Király utca, így olyan vagyok, mint akinek a bolsik negyvennyócban mindenét elvették, és otthon, dacból, sohasem nevezte Majakovszkijnak. Hah! Én!) A bolt szinte éjjel nappali nyitvatartású, az árak maradhatósak, bár a Túró Rudi kissé derága (A falj föl háromévnyi Túrórudi projektenk szintén az elején tartok – anyagi és test-karbantartási okokból.) de van választék, és a hangszóróból nem tücctücc szól, hanem valami magyaros rock.
Holnap megyek vissza Starjánba.
Közben jött egy mél Odótól, hogy a Diagnózis, meg egy bejegyzés Watson-tól, aki gratulál. megyek megnézem, hátha hivatalosan is látok valamit. Ha nem, holnap megtudom, mi is a való.
megint sikerül lemaradni egy díjátadásrul. Nemzeti sport ogréknál. Tuggyátok, gyerekek eccer a vasvillás parasztok a Mária Valagrend Nagy Csillagával akartak tőrbe, illetve villahegyre csalni. Az összes szaharcsimbókokkal. Mármint a Valagrend.
A Kossuth kiadó, az a kiadó tudni illik, amely a Kozmosz Fantasztikus Könyvek előtt biza a Kossuth Fantasztikus Könyvek sorozatot adta ki, mondjuk a Nehéz istennek lenni vagy a Vénusz üzlet.
Az a kiadó többek között lektűrt adott ki és lektűrt ad ki, és a pályázat arról szól, hogy lektűrt várnak M. Crichton és R. Cook szellemében.
Erre azok a jóemberek, akik íróként szintén nem adtak és adnak ki mást a kezükből, mint lektűrt és olvasóként kilószám forgatják a kezükben a science fictionnak nevezett lektűrt, ezek a jóemberek leállnak fikázni a pályázatot és Crichtont.
A jóemberek kategorikusan kijelentik, hogy Crichton nem szépirodalom, miután halálba fanyalogták magukat a modern irodalmon, mondván, hogy azok depressziósak és nem a közönséghez szólnak, és egyes klasszikusokon is, elavulást emlegetve. (Igen, ebben az országban egyes ifjak SMS hadjáraton követelték a Pál utcai fiúk tananyagból való törlését. Valaki a Solárián ugyanezt kívánta Gogollal. (Nem Google, hülye!))
Azt hittem az Amerikai Egyesült Államokban élnek a legmegrögzöttebb hipokriták.
Tévedni emberi dolog.
Tévedni emberi dolog.
Az egész hazai sci-fi/fantasy mezőnyben nincs olyasvalaki, aki Crichton írói-szépírói munkásságának csak a közelébe is érne. Nem volumenre gondolok. Nem csak irodalmi, de tudományos vonatkozásban sem. És ugyanebben az egész halmazban nincs senki, aki nem szeretne mondjuk olyan könyvet írni, mint a Jurassic Park. Pláne nincs olyan, aki nem szeretné zsebrevágni a piciny töredékét annak, amit Crichton azért az egy könyvért kapott. Aki ezt tagadná, az most küldje el a segédeit, mert azt enyhén szólva itt és most őszintétlennek nevezem. Mint kihívott fél, a fegyvert én választom, és ígérem fájdalommentes, ámbár egészen tudományos lesz…
Az Androméda törzs – filmen – volt, ami először a sci-fi felé lökött. Nem a Star Wars.
És irányzatot teremtett az irodalomban. Hol, melyik magyar sci-fiben található meg helyzeteknek, karaktereknek, atmoszférának – tudománynak és tudományfilozófiának olyan mesteri ábrázolása, mint az Androméda törzsben? Tudom, a legfőbb baj Crichtonnal, hogy a tudomány őfelségét úgy látja, amilyen valójában – mezítelennek. Szociopatának. Veszélyesnek. Mert az.
A Jurassic Park volt az – filmen és könyvben –, mely gyerekek millióit fordította az őslénytan és a sci-fi felé. Lehetséges, hogy a sci-fi kicsiny, ámde üzleti érdekeknek hamarosan áldozatul eső reneszánszát is ennek a filmnek köszönhetjük.
Cook Kómája irányzatot teremtett – filmen és könyvben.
Kik vagyunk mi, hogy ezt fikázzuk?
Tudom, magyarországi lakosok. A világ egyenként és együttesen a leg, a leg, a leg-jei. (szovjet rajzfilm, valaki tán emlékszik...)
Szeretném hinni, hogy a magyarságnak nem az a lényege, amivel a legutóbbi évezredben lépten nyomon találkozom. Nagy ábránd. Öreg amerikás magyar barátom, aki nyolcvannyolc évével három magyarországi kivándorló hullámmal is találkozott tudna mesélni.
Budapest újrafelfedezése projektem ma a Körúttól délre eső kerületekkel gazdagodott. Messziről láttam a Kerepesi temetőt is, de oda vissza csak Borival megyünk majd, ha a meleg elül, s ő meg visszatér a lófrontból a Földi Paradicsomból. Az Orczy téren az építészet merész és sikeres kísérlete fogadott, melynek három éve még csak kezdetei látszódtak. Jó érzés tudni, hogy lehet megvalósulni látni efféle álmokat és a modern építészet képes tetszetős, fantáziadús, élő épületeket alkotni. És még tőke is van hozzá. Van, amit nem kúrtak el. Vajh, miért és hogyan?
Csemege bolt a Király utcában. Mivel Pesti nem vagyok, nekem sohasem volt Majakovszkij – ami fura állapot: szeretném Majakovszkíj utcának nevezni, „proletár vagyok, mit szaporítsam a szót“, de nem áll rá a szám, nekem biza Király utca, így olyan vagyok, mint akinek a bolsik negyvennyócban mindenét elvették, és otthon, dacból, sohasem nevezte Majakovszkijnak. Hah! Én!) A bolt szinte éjjel nappali nyitvatartású, az árak maradhatósak, bár a Túró Rudi kissé derága (A falj föl háromévnyi Túrórudi projektenk szintén az elején tartok – anyagi és test-karbantartási okokból.) de van választék, és a hangszóróból nem tücctücc szól, hanem valami magyaros rock.
Holnap megyek vissza Starjánba.
Közben jött egy mél Odótól, hogy a Diagnózis, meg egy bejegyzés Watson-tól, aki gratulál. megyek megnézem, hátha hivatalosan is látok valamit. Ha nem, holnap megtudom, mi is a való.
megint sikerül lemaradni egy díjátadásrul. Nemzeti sport ogréknál. Tuggyátok, gyerekek eccer a vasvillás parasztok a Mária Valagrend Nagy Csillagával akartak tőrbe, illetve villahegyre csalni. Az összes szaharcsimbókokkal. Mármint a Valagrend.
8 megjegyzés:
Bájos, hogy Crichton lehúzása épp a "Miért nem tartjk irodalomnak a sci-fit" topikban történik... És a jófiúk nem veszik észre, hogy ugyanabban az elvakult, logikát nem ismerő sznobériában szenvednek, mint amazok. Ott egy tematikai kategóriát (SF) ásnak el vélt minőségi ismérvek alapján. Crichton esetében úgy gondolják, ha egyszer millió számra veszik ebben a bunkó világban, már nem is lehet jó...
Pedig egyszer már el kéne jutni odáig, hogy a műveket a műfaj, a kategória aadottságain belül minősítsük. Hogy kijelentjük, igen is van jó kalandregény/kalandfilm/tv sorozat és van nagyon szar állítólag magas esztétikai értékekkel bíró borzadály...
Alex Bates
Üdv Bates,
Öreg, paranoiás ogre vagyok - azt gondolom ez tudatos ízlésformálási kísérlet. Mélyebb okokért ne merüljünk alább!
Alex, úgy csinálsz, mintha nem tudnád, hogy a magasirodalmi körökben mit neveznek szépirodalomnak?:-) Kérdezz meg valakit Crichtonnal kapcsolatban erről az említett körből, hogy mi a véleménye! Szerinted mit fog válaszolni?
(Egyébként azt mindig furcsállottam, amikor egy sznob "lesznobozik" egy másik sznobot.:-D)
Én biztos nem mondtam olyat, ami ellenkezne a véleményeddel, de mivel balfrasz kapcsán célozva érzem magam, a Te egyetértő véleményed miatt Nálad ugyanezt érzem.
balfrasz:
Némi személyes korrekció a blogbejegyzéshez.
Crichtonról én személy szerint egy rossz szót sem szóltam, csak furcsállottam, hogy ismerni vélve azt a homályos valamit, amit ma idehaza szépirodalomnak neveznek, a patinás Kossuth kiadónál, tech jellegű, scifis krimi néven szépirodalmi műveket várnak. Én meglepődöm azon, ha ezen valaki nem akad fenn. Ez ugyanolyan, mint amikor valaki az egész scifi tematikát be akarja emeltetni a szépirodalom keretei közé.(???)
Teljesen mindegy, hogy Crichton szerintem szépirodalmi igényességgel ír, akkor sem fogják rá azt mondani, hogy szépirodalom, hanem marad lektür. Nem tudom, kinek mi baja van a lektürrel, nekem speciel semmi, ez nem negatív jelző.
Crichtont pedig kifejezetten kedvelem, mint írót. Mindössze csak megemlítettem egy tudományos oldalról közelítő kritikát a Prey című könyvéről, amire emlékeztem, és amit majd meg is keresek a neten. Naiv vagyok, és mivel tudom ki írta, elhiszem, amit ír.
Na most ennek fényében kik azok az író jóemberek, akik leálltak fikázni Crichtont? Visszalapoztam a fórumban: Rorimack, lnpeters valóban negatív véleményt közölt, én is hozzászóltam a témához, viszont nem hinném, hogy bármi negatívumot mondtam volna Crichtonról (lásd fentebb). Lnpetersnek megjelent egy könyve, ha jól tudom. Ő ennek alapján író jóember.:-)) Rorimackról kevesebbet tudok, képregény-forgatókönyvileg tudom beleképzelni az általad említett jóemberek közé.
Kik a többiek?
A pályázatnak egy mondatát viszont fikáztam. Ha szerzel egy hivatalos nyilatkozatot magasirodalmi körökből, amelyben Crichtont szépírónak kiáltják ki, megkövetem a Kossuth kiadót. Ha nem, akkor meg mi a gond azzal, hogy szóvá tettem egy nyilvánvaló furcsaságot? (Én is paranoid vagyok ám!:-))
Viszont a régi művek elavulásába most nem kezdenék bele. Itt sem azzal van a gond, hogy a régi SF művek elavultak, hanem ha valaki még ma is a 60-as évek problémáival, álmaival foglalkozik, főleg, ha olyanokkal, amiket már túl sokan, az unalomig ismert kliséhalmozással megírtak. Na de ez hosszú téma, nem is biztos, hogy verbálisan ki lehet fejteni, így majd egy esetleg közös sörözésen, ha már hazaköltöztél...:-)
Hackett
Hackett, még ha nem is akartad, de a bejegyzésből sugárzik a negatív tartalom. Ismersz olyan kiadót, amelyik ponyvakiadónak deklarálja magát és tiltakozik a szépirodalmi jelző ellen? Ezért nem találtam a felhívásban semmi furcsát.
Egyébként kösz, hogy egyáltalán felhoztad a pályázatot, ha a Kód 1-2-t nem sikerül máshol kiadatni addig, én bizony pályázni fogok. Nem a magyar Bradbury szeretnék lenni, hanem a magyar Crichton... :-)
Holnap állítólag halnap...
hackett: láttam a solarián egy idióta, Crichtont fikázó folyamatot, bejegyzésem összesen erre vonatkozott. Nem figyeltem, hogy személyesen ki mit tett hozzá, tehát akinek nem inge...
Számos rossz tulajdonságom közül a sznobéria biztosan hiányzik, elő nem fordult velem, hogy lelkesedtem volna valamiért pusztán azért, mert más is, vagy hogy hasonló okokból fikáztam volna bármit is. Szóval a sznobériához én túlságosan önfejű vagyok. Ebből az alkalomból persze arra is tojok, hogy mi a Magasirodalom véleménye Crichtonról, vagy a sci-firől. A Magasirodalom előbb talán próbáljon egy néhány számomra is olvasható terméket produkálni, mert a rencerváltás óta ez csak Moldovának meg Szabó Magdának sikerült (ha ugyan Moldovát szabad Magasirodalomként emlegetni)... mellesleg látod, ízlésficamom újabb bizonyítéka, Moldova, meg Szabó Magda, így együtt
Alex Bates
balfrasz:
Negatív lett volna? Sorry, lehet, hogy én is kezdek paranoiás lenni? Mindenesetre a Kód valóban illik a pályázati kiírásba, függetlenül attól, hogy szépirodalom v. lektűr-e.:-))
Alex:
oké, ez esetben bocs, úgy tűnik, félreértettelek. Ez a neten sűrűn előfordul manapság.
Hackett
Hackett,
láttad a Solarián, más is pejoratívnak vélte. Tudom, hogy a félreértés mindennapos a Neten, ahol nincs jelen a testbeszéd, sajnos.
Sohasem tekintetem a Kódokat magasirodalomnak, és ha emiatt nem fogják elfogadni, szomorú leszek... :-)
Hackett: Örülök, hogy tisztázódott a félreértés... plána, hogy az ilyesmi meg kifejezetten ritka a neten...
Alex Bates
Megjegyzés küldése