Az utóbbi három évben az esetek kilencven százalékában eredeti nyelven, angolul olvastam mindenfélét, így nem fordulhatott elő, hogy ne a szerző, a mű valódi minőségével találkozzam.
A HUNGAROCON jóvoltából (kösz a szervezőknek és a kiadónak!) hozzájutottam Banks Emlékezz Phlebasra magyar kiadásához (Agave), és a Feladat után azonmód el is kezdtem olvasni.
Talán hiba volt.
Azt gondolom, egy író azonnal, teljes fegyverzetben pattan elő, amint írni kezd, ez a fegyverzet legfeljebb polírozható, esetleg elkopik, elveszik. Szóval, nem hiszem, hogy Banks a Darázsgyár és a Holtpont (még eredetiben olvastam) között eltelt időben elfelejtett volna írni, vagy a Phlebas és a Holtpont között ennyit fejlődött volna.
Azt hiszem inkább, itt egy gyalázatos minőségű fordításról van szó. Bár a bevont szakértő ez ügyben még nem nyilatkozott, a tény, hogy a fordítóként két nevet tüntettek föl, valami zavart sejtet.
Sokszor megírtam már, ha egy könyvet a hatvanadik oldalnál nem szeretek, akkor már nem is fogom. Well, a Phlebast nem tudom, hová tegyem: érzem, hogy ettől sokkal jobb, de a szöveg élvezhetelensége miatt szeretni sem tudom.
Így félretettem és elővettem Dan Simmons Káli Dalát (Delta Vision, Képzelet mesterei sorozat).
Csak gratulálni tudok a fordítónak Békési Józsefnek: korekt, pontos élvezhető fordítást látok, ahol nem teszik, ott világos, hogy azért nem, mert a szerző szintén az Új Sci-fi-hez tartozik, tehát az egója kitüremkedik a szöveg alól. Viszont a regényt már az első oldalon megszerettem, remélem nem fogok csalódni.
A borító és a könyv fizikai minősége más kérdés.
Dícsértem már könyvészeteileg egy másik kötetet ugyanebből a sorozatból, a fedélgrafika koncepciója ugyanaz az eredeti (itthon legalábbis) és kitűnő gondolat, amely még kiforrottabb lett arra a másik könyvre és a grafikus-címlaptervező együttműködésével valóban eredetivé vált, itt azonban maga az alapgrafika olyan gyenge és amatőr, hogy önmagában botrány a nagyszerű koncepció megcsúfolása ilyesmivel.
Aki ott volt a HUNGAROCON-on, az tudja, hogy képzőművészeti első díjat nem osztottak, és, hogy ennek mi volt az oka. Well, ha ez a grafika nevez, első díjat akkor sem osztottak volna.
Az meg egyszerűen rettenetes, hogy húsz oldal után a könyv kezd széjjel esni.
A hónap mottója
„Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm
Eric Fromm
2007. július 25., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
A Phlebast én sem bírtam tovább 40 oldalnál. Kínkeserv. De valóban a fordítás a ludas; az első versenyző teljes kudarcot vallott, és már nem maradt ideje a másodiknak, hogy rendbetegye a nyomdai határidőre. Gyakorlatilag újra kellett volna fordítani.
sezlony
Crap!
Hmm csak most olvastam vegig a hozzaszolas dompinget, miutan Merras az http://npvg.sfblogs.net/2007/07/30/megolni-egy-dijat/ kapcsan felhivta a figyelmemet a blogra. Atolvasgatva sok olyan reszletet talaltam amivel egyetertek, sot, most akkor Balfrasz Mester peldamutataskent AVANA tag lesz? Mert ha jol ertem, akkor ne vegye magara a blogomban megfogalmazottat, es minden 10teletem az ove.
Brod
Dear Brod,
10teletet nem érdemlek, ezt kötelességemnek tekintem.
Igaz magyar sci-fi író mind velem bomlasztja belülről az AVANÁT! :-)
Persze csak szeptembertől lépek, amikor az első hazai fizetést megkapom. Túl sok dzsentritendencia volt a múltban a családomban...
Megjegyzés küldése