A hónap mottója

Saját gondolataink kifejezésének joga azonban csak akkor ér bármit is, ha képesek vagyunk arra, hogy saját gondolataink legyenek."
Eric Fromm

2007. december 6., csütörtök

Nemcsak igével

él az ember (ogre), főleg, ha kissé csömöre lett a fantasztikus írásoktól.
Például Hans srimpje, egy jó tányér Minestra, egy alapos bécsiszelet, rösztlivel, uborka, esetleg paradicsomsalátával, oroszkrémtorta vagy tiramisu most megtenné...

Na nem a Nappali őrségtől kaptam csömört, mely, még ha egy kis csalódást okozott is (A kérdés: mennyi ebből a társszerző "érdeme"?), azért hozta a formát. Egyszerűen csak többet vártam tőle.
De olvastam mostanában mást is, szinte szakmányban, majd megírom. Amibe viszont reggel kezdtem, arról a véleményem nem tudom magamban tartani.
Slonczewski jóasszony legújabban megjelent könyvéről van szó. Melyhez képest a Génszimfónia egy remekmű. Látszik rajta a fejlődés.
Az Ajtó az óceánba című könyvben azonban az minimális szövegkoherencia is csorbát szenved, mely az irodalmat a kocsmai fecsegéstől megkülönböztetni. Legalábbis a harmincadik oldalig, ahol most tartok.
Csak egy példamondat a második oldalról:

"A Valedonon soha még a hírét sem hallották hasonló szerzeteknek, még Pürropoliszban vagy a többi tartományban sem, ahol a parasztfelkelések mindig jó megélhetést biztosítottak a Gárda katonáinak."

Ez így, önmagában nem olyan borzalmas (Dehogynem!). Megtudhatjuk belőle, hogy egy Valedon nevű helyen vagyunk, melynek van egy Pürropolisz nevű tartománya (mely nem igaz, az egy város lehet, hopp, az első bukfence a nyelvi logikának!), és más tartományai is, ahol parasztok élnek, elnyomásban. Megtudhatjuk azt is, hogy a Gárda jól fizet a parsztok elnyomásáért.

De! Ez a mondat így, ahogy van, a kikötőben megjelenő Ivadékok megjelenése okozta meglepetést, feltűnést hivatott ábrázolni. Ebből a szempontból a parasztfelkeléseknek semmi helyük itt.

A parasztfelkeléses mellékmondat akkor lenne indokolható, ha például ezt a szöveget a Gárda toborzója lökné egy civilnek, akit be akar verbuválni a Gárdába. Persze inkább az eleje nélkül, de legyünk nagyvonalúak! Ez a toborzó ilyen csapongóan gondolkodik.

Sajnos a toborzó nem létezik, ezt a szöveget a narrátor, maga a jóasszony mondja így, a szövegben jó távol említődnek egyáltalán katonák. Itt a kikötő népe csodálkozik, meg az olvasónak kéne.

Meg nekem is, hogy minek kezdtem bele? Tudtam, hogy a jóasszony nem tud írni.

El fogom olvasni - Könyvet abba nem hagyok! -, de szenvedek majd, iszonyúan, és utána az új Polonyákot olvasom majd a Cartaphilustól.

Ha ő is átcseszi a fejemet, itt könyvégetés lesz! A Leső Harcsa valamelyik palotájával kezdem...

Annál is inkább, mert megdöbbenéssel tapasztalom a harmincas évekbeli lektűr feltámadását. Értem, hogy nincs jogdíjprobléma, de könyörgöm, ami abból kihullott az idő rostáján a szaharba, az maradjon is ott!

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Oi, achei seu blog pelo google está bem interessante gostei desse post. Gostaria de falar sobre o CresceNet. O CresceNet é um provedor de internet discada que remunera seus usuários pelo tempo conectado. Exatamente isso que você leu, estão pagando para você conectar. O provedor paga 20 centavos por hora de conexão discada com ligação local para mais de 2100 cidades do Brasil. O CresceNet tem um acelerador de conexão, que deixa sua conexão até 10 vezes mais rápida. Quem utiliza banda larga pode lucrar também, basta se cadastrar no CresceNet e quando for dormir conectar por discada, é possível pagar a ADSL só com o dinheiro da discada. Nos horários de minuto único o gasto com telefone é mínimo e a remuneração do CresceNet generosa. Se você quiser linkar o Cresce.Net(www.provedorcrescenet.com) no seu blog eu ficaria agradecido, até mais e sucesso. If is possible add the CresceNet(www.provedorcrescenet.com) in your blogroll, I thank. Good bye friend.

Névtelen írta...

Hogy milyen igaza van! :)

Balfrász írta...

Ez portugálul van. Gyönyörű. itt hagyom.