Technikai és biológiai inkompetenciáim ellenében végre sikerült feltölteni a Kódai Richárd Tükörjáróját a Terrára.
Óvassátok!
Ha meg a Szakostály honlapja valamiért coki, itt is a MagReál előadás.
2010. november 9., kedd
2010. november 8., hétfő
Railjet
Erről szombaton akartam írni, de megint meglátogatott Arcüreg Gyula bácsi és pereputtya, így használhatalan lettem a hétvégére – még mára is.
Múlt pénteken volt szerencsém ugyanis részt venni Kovács Ákos Vágyálmok ligája című regényének bemutatóján Győrött, a X. Győri Könyvszalon rendezvényeként. Többen voltak rajta, mint az írószövetkezeti bemutatókon, de tudjuk ezt be Ákos helyi népszerűségének, ugyanis a Könyvszalonról szóló hivatalos helyi tudósításban egy kukk sincs róla. A sci-fi valami mocskos, halálosan fertőző és szégyenletes dolog lehet... Vonnegut kartotékfiókja, amit nyilvános piszoárnak használnak...
Hát, basszák meg!
A Railjettel utaztam, egy kis ízelítő, hogy a vonat milyen is lehet, például képes a 166 km/h sebességre, még Alsó Merániában is, persze osztrák hardverrel. Csak halkan kérdezem, hogy az ülésekkel SZÉLTÉBEN mi a bakter ződre festett faszáért kell spórolni és miért nem lehet egy kurva lábtartót az ülés alá applikálni?
Egyébként van itt pár link az SF szaksztály honlapjára, elsőként Ákos ÚG13-ban megjelent novellájának "kritikája". Az idézőjel nem annak szól, hogy nem értek egyet a tartalommal, csupán azt jelzi, hogy az én kritika fogalmam kicsit különbözik.
Másodszorra a kényszerű Írószövetkezeti mágikus realizmus előadásom írásos változata. Bármilyen észrevételt szívesen fogadok, de még inkább MR írásokat a Terrára!
Ez a cucc, Sohár Anikó dolgozata rendkívül érdekes, és jellemzően alsómerán.
És a Szakosztálynál maradva:
Sajnos Lajosról jó képet szerezni a lehetetlenséggel határos, ezért is örök hála Szélesi archívumának!
Ettől függetlenül – gyertek el!
Múlt pénteken volt szerencsém ugyanis részt venni Kovács Ákos Vágyálmok ligája című regényének bemutatóján Győrött, a X. Győri Könyvszalon rendezvényeként. Többen voltak rajta, mint az írószövetkezeti bemutatókon, de tudjuk ezt be Ákos helyi népszerűségének, ugyanis a Könyvszalonról szóló hivatalos helyi tudósításban egy kukk sincs róla. A sci-fi valami mocskos, halálosan fertőző és szégyenletes dolog lehet... Vonnegut kartotékfiókja, amit nyilvános piszoárnak használnak...
Hát, basszák meg!
A Railjettel utaztam, egy kis ízelítő, hogy a vonat milyen is lehet, például képes a 166 km/h sebességre, még Alsó Merániában is, persze osztrák hardverrel. Csak halkan kérdezem, hogy az ülésekkel SZÉLTÉBEN mi a bakter ződre festett faszáért kell spórolni és miért nem lehet egy kurva lábtartót az ülés alá applikálni?
Egyébként van itt pár link az SF szaksztály honlapjára, elsőként Ákos ÚG13-ban megjelent novellájának "kritikája". Az idézőjel nem annak szól, hogy nem értek egyet a tartalommal, csupán azt jelzi, hogy az én kritika fogalmam kicsit különbözik.
Másodszorra a kényszerű Írószövetkezeti mágikus realizmus előadásom írásos változata. Bármilyen észrevételt szívesen fogadok, de még inkább MR írásokat a Terrára!
Ez a cucc, Sohár Anikó dolgozata rendkívül érdekes, és jellemzően alsómerán.
És a Szakosztálynál maradva:
Sajnos Lajosról jó képet szerezni a lehetetlenséggel határos, ezért is örök hála Szélesi archívumának!
Ettől függetlenül – gyertek el!