Odó nagy étvággyal rágja a fülemet, hogy ugyan részletezzem már, mit értek azon, a Zsoldos zsűri tematikus tetszik-nem tetszik döntéseket hoz [1] .
Hogy ezen mit kell részletezni, azt nem tudom. De megpróbálom megmagyarázni, aztán az idei példákon bemutatni. Szóval, ha az irodalmi értékek csak azután kerülnek elő, miután valaki a téma alapján már eldöntötte, hogy teszik-e neki a könyv, vagy sem (lásd, annak köztudottsága, hogy az univerzum értelemes civillizációi telepatikusan kommunikálnak, a Poszthumán döntés kapcsán by Mandics '08), az tematikai, nem irodalomkritikai döntés. Még rosszabb, ha a tematikus megközelítést valamiféle ideológiai háttér is áthatja [2] . Mandics '09, kb. : "Engem nem érdekel, hogy a templom fölépül-e vagy sem Burger novellájában!" Mit lehet erre válaszolni? Ja...
Gondolom Odót ez azért zavarja, mert ő is tagja ennek a zsűrinek, és nyilvánvalóan nem hozott tematikus ítéletet. Amit egy percig sem állítottam. Nem hiszem, hogy Odo tematikus döntéseket hoz, azonban a zsűri két tagja, az elnök és Mandics György mindenképpen azokat. Sárdi Tanárnő nem is tehet másképpen, hiszen az ő sci-fi fogalma éppen, hogy egyike a számos tematikus megközelítésnek – bár be kell vallani: a legtágabb. Az "olvasói" zsűritagoknál ezt nehezebb eldönteni, de a gyanú árnyéka itt is fölmerül.
Az idén a regénykategóriában egyértelműen a mondanivaló döntött. A zsűritagok többsége szórakoztatóbbnak tartotta Nordy-t Isten gépeinél, de semmit sem tudott kezdeni a paródiakötet mondanivalótlanságával [2]. Mi történt volna azonban akkor, ha mondjuk a Beavatás szertartása kerül szembe az Isten gépeivel? Na, az lett volna a pudding próbája...
A novellakategóriában jobban kilóg a lóláb. Az első két helyezett Szélesi és Bán Jani egyérteműen magasztos eszméket fogalmazott meg, melyek úgy látszik, legalábbis Sanyi novellájánál elfedték azt az irodalomkrikai tényt, hogy a novella legalább harminc százalékkal hosszabb a kelleténél, és kissé, hm, kiszámítható és szájbarágós. Bán Jani novellája inkább a helyén van, csak éppen a stílusa meglehetős szürke, az irodalmi nóvumtól oly távol áll – mint a magyar sci-fi termés 99%-a.
Mondhatnánk: Hát ezért kénytelen a magas zsűri tematikai ítéleteket hozni! –, ha nem lenne ott a harmadik helyezettek között egy olyan írás, mint a Kutyák, Szabó Tamástól. Mely ki kell mondanom, irodalmilag jobb, üdébb és elvenebb a két első helyezettől. Témájában, azonban, hát, izé..., hogy mondjam? Kínos. Nincsen benne túlságosan sok a hemingway-i nagybetűs Emberből. Sőt...
Remélem, most már világos.
Mások:
1.
Ja igen, kicsit fájt, hogy az India alkirályát nem sci-finek minősítették. Nem gondoltam, hogy a Díj közelébe is kerül, de mint kiderült, azért a kiban, mert nincsen benne epika. Nincs: két ember beszélget egy pubban, aztán az egyik metróra ül és elalszik, talán álmodik... Esti Kornél villamosutazása tehát nem... Mi is?
Itt tartunk... Epika, líra, esszé... A sci-fi mégis műfaj lenne, nem téma? Zavaros, nagyon zavaros. rendezni kéne közös dolgainkat...
2.
Feltettem a zúzdába Murakami Világvége és a... ismertetőjét. Nem fogsz örülni neki...
3.
A Polit(e)bürón egy linkecskét találsz. Itt tartunk... :-)))))))))
4.
Csütörtöktől elvonulok a Paradicsomba, ahol nincs kábel és térerő. Tehát nem leszek jelen. Hurrá! Viszont attól még továbbra is várom a magyar sci-fi rothadását előidéző konkrétumokat ehelyt. Komolyan. Hátha lehet tenni valamit...
Jegyzetek:
[1] Eredeti szándékaimmal ellentétben nem sikerült és sikerül azt kiverekedni, hogy rangsort állítsanak, és minden rangsor fölött ott legyen az illető zsűritag neve - mintha szégyenletes lenne, ha valaki értékítéletet alkot... Mindegy. Ez fölöslegessé tenné a magyarázkodást – rangsort nem kell magyarázni.
[2] Ettől még rosszabb, ha egy könyvről úgy alkotunk ítéletet, ha a szereplők tetszése-nem tetszése alapján választunk. Azt nem mondom, hogy ez a zsűri ezen a szinten áll, de akad ilyen véleményalkotó. Ez ugyanis hatalmas irodalomkritikai öngól, azt jelenti, hogy az író jól dolgozott, megalkotott egy élő – gyűlölhető szereplőt.
[3] Ezt a döntést kivételesen támogatom. Ne egy paródia vigye el a Zsoldos Péterről elnevezett Díjat! Soha. Ő ugyanis komolyan gondolta a sci-fit. Ez a kötet pedig épen a klisés hülyeségeinket tűzi tollhegyre – nem tudom, milyen szándékkal. A szatíra más, az kissé mélyebb forma, bár én azt sem szeretem, ha szatíra viszi el ezt a Díjat. Természetsen humorom sohasem volt és még azt is elveszítettem. Ja.