Bár az elmúlt tíz napban sajnos a rokonság révén megmerítkeztem újra az alsómerán egészségügy bugyraiban. Itt élned? Halnod kell!
Ötvenéves emberek kerülnek zúzdába ebben az országban, és a közöny csak beljebb löki őket a darálóba - csoda, hogy túlélik. De már jól vagyunk. Amennyire lehet. Szóval ezért voltam kicsinyég távol, most meg azért leszek, mert a Naprendszer pályázatra hirtelen elárasztottak. Két hete azt hittem, szégyenszemre lesz hat novella, tematikus gondolat megbuk, aztán hirtelen válogathatok, hogy melyik legyen! Ilyen a magyar: mindent az utolsó utáni pillanatra. Hagy. Ha határidő nem lenne, ugyan mit is lépnénk túl? A bölcs és jóságos szerkesztő ezért állapít meg ilyet, hogy ezt a lélekemelő izgalmat megteremtse mintegy hálátlan szerzőinek. Szerkesztő tehát tanul, és még rövidebb határidőt meghúz... Lesz itt nemulass!
Pedig úgy írnék inkább a Tengelyről, Lovecraftról meg Lemről, az emlékezetről és önbecsapásról, de nem. Na mindegy, ami késik, az tovább nyúlik.
Szóval a Polit(e)bürón találsz egy érdekes linket, engem kiválóan elszórakoztatott.